Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság II. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1958 (HU BFL XXXV.7.a/3)
1958-04-10
\ . 1 < A V.B , kezdeményező, el őre lótó munkáját még hátráltatja az a körülmény, > hogy az elnökhelyettesi funkció huzamosabb idő óta nincs betöltve. A tanácsi munka eredményes továbbfejlesztése megkívánta, hogy a tanácstagok .soraiból eitávo! ítsuk azokat az elemeket, akik az ellenforradalom alatt ' tanácstaghoz nem méltó magatartást tanúsítottak. A V.B, kezdeményezése alapján az Összeférhetetlenségi Bizottság nyolc esetet vizsgált ki. Megállapításai alapján a tanácsülés hórom tanácstagot elvtóvolltott, 5 tanácstagot pedig megbízatáséban megerősített. Az előzőiben részletesen ismertettük a tanács, ez állandó bizottságok a V.B. sőt az egyes tanácstagok tevékenységét, rámutatva az elért eredményekre,- de ugyanakkor a még mutatkozó hiányosságokra is. A következőkben foglalkos; : kell e hiányosságok alapvető okaival,- egyben• megj«elöIve azokat a modózatokat. melyek alkalmazásával e hiányosságok fokozatosan megszűntethetők lesznek. A tanácsi tömegkapcsolat kérdésénél szemeiét kell tartanunk azt a körülményt, hogy a lácósság a tanácsi munkát azon keresztül bírálja el, hogy ^ ügye-bajos' dolgai, fontos ügyei hogyan intéződnek el. Ezért a tanács államhatalmi funkciója nem választható el mereven a tanác sapparátus munkájától, A tanácsi műnkét másodízben szabályozták 1954. X.t.v. amely az előzővel szemben alapvető változást hozott és pedig két irányban, egyrészt kihangsúlyozta a tanácstagok választása és működésűket illetőleg a területi elvet, másrészt határozottabban domborította ki az államigazgatásban a kettős alárendeltség elvét., A területi elv fejlődést eredményezett a tömegkapcsolatok kifejlesztésében. Elmélyítette a tanácsi demokráciát, a választások rendjénél a jelölő gyűlések közbeiktatásával, A tanácstag lakókörzetéből történő választása közvetlenebbé tette a kapcsolatot a tanácstag és a választók között. Itt felmerül annak a gondolata,, hogy tovább szélesíthető a 'tanácsdemokrácia. Jelenleg a kerületi tanácsok átlag lo választókerületére esik egy fővárosi tanácstag. Ezek közül van, aki kerületi tanácstagéággal bír, de általában nem tagjai a kerületi tanácsnak, Van olyan eset is, hogy kerületünk tanácstagja és ugyanakkor az I, kerület részéről fővárosi tanácstag. /Palotás elvtárs,'/ Helyesebb lernie ha egységesen minden fővárosi tanácstag egyben lakóhelye kerületében Ke- ^ I * rületi választókerülettel is bírna amellett, hogy lo-15 választókerületet képvisel a Fővárosi Tanácsban, Az-is elősegítené a tanácsi demokrácia szélesítését, ha a Fővárosi Tanács V,B;-ben a hivatali apparátus vezetők helyét kerületi tanácselnökök, vagy V.B. titkárokkal cserélnék fel. . * ' * \ 1954oévi t,v, másrészt a kettős alárendeltséget domborította ki, amelynél a szakigazgatási szervek részére nagymérvű önállóságot biztosított, mely igen sok esetben a választott szerv, a tanács és általa választott szerv: r ■•s V.B. munkáját formálissá teszi. Az ellenforradalom okozta kjérok felszámolására, a rendszeres élet megindítására hozott Pért-- és kormányhatározatok megvalósításéban a tanácsoknak döntő szerepe volt, a tariácSOrfae^irányú eredményes tevékenysége megszilárdította a lakósségnak s tanácsba helyezett bizalmát és ennek tudható be, hogy fokozott várakozással tekintettek a tanács további munkája elé. A tanácsok a tömegek megszilárdult bizalmának és várakozásénak nem tudtak mindenben megelelni. Ha ennek okait keressük, úgy- ezt a következőkben találhatjuk meg: lo/ A tanácsok még mindig-nem rendelkeznek a feladatok jó ellátásához szükséges hatáskörrel. 2./ A tanácsok nem rendelkeznek a helyi szükségletek kielégítés éhez szükséges anyagi eszközökkel-, 5./ A fővárosi vonatkozásban népszerűtlenné teszi a tanácsokat az a körülmény, hegy a lakósságot egyébként indokolt lakásigényeit kielégíteni nem tudja, \ n r \ ■' if----------------1 — I __ * "■ i“
