Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság II. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1958 (HU BFL XXXV.7.a/3)
1958-04-10
MHHNKNHSa1' iw ^1 I A kerületi tanácsok részére biztosított hatáskör további kiterjesztése elengedhetetlenül fontos a tanácsok tömegkapcsolatai további megszilárdítása érdekében. A 1? 'sság mindinkább elvárja, hogy őket érintő kérdésekben elsőfokon és közvetlenül a tanácsok intézkedjenek. Ez a közvetlen intézkedési jogkör szilárdítja meg a legeredményesebben a tömegek és a tanács kapcsolatát, teszi lehetővé a gyors, a vizsonyok és körülmények ismeretén alapuló eredményes ügyintézést és végső fokon a tanács tömegszerveze.tí funkciójának maradéktalan betöltését« Az előzőkben ismertetett meggondolások szerint nem lehet a cél a mindenáron való hatáskör növelés, hanem tárgyilagos elbírálása annak, hogy a célok.jobb megvalósítása érdekében milyen, feladatokat kell központi irányi-tusban megtartani és milyen feladatok/ látását szükséges a tanácsok hatáskörébe utalni. Döntő fontosságú annak megállapítása isr hogy a tanácsok vonatkozásában milyen . feladatok kívánkoznak megyei, /fővárosi/ és milyen feladatok tartoznak kifejezetten a helyi tanácsok körébe. A feladatelhatárolásolf folyamata a Párt és a Kormány kezdeményezésére meg is indult, azonban sem a megyei /fővárosi./, sem a helyi tanácsok vonatkozáséban nem kielégítő mértékben került ez ideig végrehajtásra. E folyamatot feltétlenül gyorsítani kell, olyan mértékig kifejleszteni, hogy a helyi kerületi tanácsok hatáskörébe ^kerüljenek a hatósági‘feladatok elsőfokon történő kizárólagos jogú intézd." j kedése. Valamint kifejezetten helyi jellegű ipari és kereskedelmi vállalatok, szövetkezetek feletti irányítási és ellenőrzési jogkör. Ezzel egyidejűleg a feladat ellátásához szükséges szervezető A tanácsi munka további megjavítása érdekében feltétlenül szükséges a tanács anyagi eszközeinek növelése. Ezt a téren ugyan-nagy fejlődést jelent a tanácsi költségvetés tervezésének uj rendszere, mély a helyi erőforrások jobb feltárása utján nagyobb lehetőséget ad a szükségletek kielégítésére, valamint az a körülmény, hogy a tanács községfejlesztési alapjának bevételi forrósai lényeges emelkedést mutatnak, azonban a problémák j megoldására ez nem elégséges. Feltétlenül szüksége^. a legégetőbb tanácsi problémák /lakás, oktatási, egészségügyi intézmények, kommunális feladatok/megoldása érdekében a' tanácsok 1 nxhózási és felújítási kereteinke növelése. Ez anyagi eszközök rendelkezésre vocsátósa egyik legfontosabb előfeltétellé annak, hogy a tanácsok a lakósság jogos igényeit ki tudják elégíteni és ez utón is hozzájáruljanak annak a bizalomnak a kialakításához, mely a tanács eredményes politikai és társadalmi szervező munkájának legfontosabb előfeltétele. Főleg fővárosi unatkozásban a közismert lakósnehézségek nagymértékben gátolják a tanács tömegkapcsolaténak továbbfejlesztését,, Mivel első és má* sodfokon a lakásügyekkel a tanácsoknak kell foglalkozni és dönteni az egyes lakásügyi problémákban, a lakósság túlnyomó többsége a tanácsokban látja az okát annak, hogy lakásügye nem nyert kedvező elintézést. Érproblémának lényegbevágó megoldása: a lakások gyors tempóban való építése, a lakósságnak beköltözés utján történő növekedésének korlátozása, a lakásügyi jogszabályoknak korrigálása. Jelenleg tanácsokon kivül komoly mértékbenfoglalkoztatják a lakásügyi problémák a különböző fokú Ügyészségeket, bíróságokat.'A sajtók különböző osztályai leveleznek és interveniálnak lakás-kérdésekben. A lákósság panaszai alapján foglalkozik a kérdéssel a „Minisztertanács Titkársága, különböző párt és társadalmi szervek. Általában foglalkozik minden olyan vállalat, üzem, amelyeknek dolgozói lakásügyekben hozzájuk fordulnak. A felsorolt tényezők beavatkozása az ügyekben sokszoros megterhelést jelent a tanács hivatali munkájában, mert azonos ügyet ismételten elő kell venni és azonos értelmű tájékoztatásokat kell adnunk interveniáló szerv felhívása nyomán a "panaszos fél•számára"*-■' Megnehezítette a kerületi lakásügyi szerv munkáját az 1957. évi 4.t.v., amely lehetőséget nyújt arra, hogy a tanácsok határozatai ellen a bírósághoz lehet fordulni. Pert lehet indítani a kerületi tanács V.B. ellen és az 7 b . ;—» ’ a - : — --------------------I
