Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság II. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1958 (HU BFL XXXV.7.a/3)
1958-04-10
\ I ' r - 5 -hálózat a vízszolgáltatás bővítése. Itt döntött a tanácsülés arról is,, hogy a községfejlesztési alap felhasználása döntő níártékben az oktatás és az egészségű/yi célokra irányuljon. Ugyancsak fontos tárgya volt a tanácsülésnek az ifjúság nevelése és oktatása. Tanácstagjaink a vita során kifogásolták, hogy az előterjesztés túlzottan foglalkozott az anyagi feltételekkel és nem helyzett kellő aalyt az oktatás-nevelés elvi kérdéseinek tárgyaláséra. A vita eredményeképpen olyan határozatok születtek, amelyek e tekintetben helyes irányban szabták meg az ellátandó feladatokat. A tanácséiemokrécia tovább fejlesztését jelentette az interpelláció bevezetése. Tanácstagjaink fejlődésének bizonyítéka, hogy az elmúlt időszakban az interpellációk során mind nagyobb mértékben a közérdekű kérdésekben emelnek szót. Tanácsülseinknek vannak még számos fogyatékosságai, ilyen az egyes tanácstagjaink fegyelmezetlensége, amely megnyilatkozik elsősorban a meg nem jelenésben, a harci eltávozásban, a tárgytól eltérő hozzászólásokban, mely abból fakad, hogy a kiküldött anyagot nem kellő gondossággal tanulmárjyozza ét} valamint érdektelenséget tanúsítanak más tanácstag hozzászó■ y lásai alatt. * 2./Állandóbizottségok munkája. A tanács folyamatos tevékenységét tagjaiból alakított állandó bizottságok utján gyakorolja. A kerületi tanács tagjai soréból 12 állandó-bizottságot hozott létre különböző munkaterületek irányítására és ellenőrzésére, a szakigazgatási szervekkel közvetlen kapcsolat.megteremtése érdekében. * Az állandóbizottságoknak 23 albizottság működik. 196 aktívája van, 1957- j ben mintegy 12o ülést tartottak és ezeken az üléseken lo3 határozati javaslat született, a különböző szakigazgatási területek munkájára vonat; kozólag. Az állandóbizottságok munkája általában eredményes volt és nagyban hozzájárult a tanács elgondolásai, célkitűzései megvalósitéséhoz. Az állandó bizottságok komoly mértékben segítették a tanácsüléseken hozott határoza. tok végrehajtását. Számos javaslatot tettek a tanács és a V.B, részére. 1 E.-en túlmenően több állandó bizottság elnöke közvetlenül a tanácsülésnek számolt be egy-egy napirendi pont keretében saját munkájáról, valamint a szakigazgatási szerv működéséről, igy többek között beszámolót tartott'a pénzügyig kereskedelmi, oktatási és szociálpolitikái állandó bizottság. * t Értékelve a tanácsülés ée az Á,B,-ok mint kollektív területek működését, megállapítható éppen az előbbi adatokra hivatkozva, hogy azok az elmúlt ► évek alatt lényeges fejlődést mutattak, ha azonban az érintett testületeken belül az ahhoz tartozó egyes tagok működését értékeljük, már kevéstebé„eredményes képet nyerünk. Megállapítható ugyanis az, hogy úgy a tanácsülések, mint az A.B, ülések résztvevői közül viszonylag még mindig sokan ' passzív magatartást tanúsítanak, közérdekű kérdésekkel kevésbbé, vagy egyáltalában nem foglalkoznak, a testüleg által elhangzott határozati javaslatokat illetően nem foglalnak állást és még • gyakran előfordul, hogy feladatuknak eleget tenni vélnek azzal, hogy bizonyos kérdésekben felszólalnak, de hozzászólásuk hatása már annyira sem érdekli őket, hogy annak megtétele után az ülésről eltávoznak. Vgnnak olyanok is, akik ugyan a testületi üléseken résztvesznek, de a lakóterületen munkát nem fejtenek ki. A hibák feltárása egyben megmutatja a tennivalót. Döntő fontossággal bír, hogy a V.B. a küszöbönálló választásokra való tekintettel felmérje, hogy egyes tanácstagoknál mi okozza a tanácstagi munkában való nem kielégítő részvételt. * I i . Y I------------------------------ I I I ' I1 -
