Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság II. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1980 (HU BFL XXXV.7.a/1)

1980-02-27

■ . . ú,.'.,ti-, u-- ■ ■■■ l/te-tart ■ ' 1 - ■ .! VI' .- — -' ta-’Vyy f i - 20 -: ££ ta f Dr.Takáts István elvtárs. a kerületi Pártbizottság, a Végrehajtó Bizottság "tagja, a fecT.' kerületi Tanács elnöke ■ ' ■ ' ' Az 1975. évi pártértekezleti beszámoló zárófejezetének a cime volt: "Tovább a megkezdett utón!" Érdemes most - kézbevéve a jelen párt­értekezleti anyagot - megvizsgálni, hogy a kerület fejlődésénél hogyan mentünk tovább ezen az utón. A beszámolóban ismertetett gon­dok: tények. Meg kell azonban vizsgálni, hogy együtt tudunk-e haladni az igények­kel, az említett utón lemaradtunk-e mellette, megelőztük-e az igé­nyek növekedését, esetleg elértük-e az ut végét: az igények és a le­hetőségek egységét. így érzékelhető a gondok nagysága, - igy érthe- feta tő, hogy minőségi különbségek vannak köztük. A már "letudott" gondokat hamar elfelejtjük - és ez igy helyes. Hadd idézzél fel néhány budapesti eredményt: megszűnt az ivóviz hiánya, - az áramfogyasztás lo évenként megdupálódott, és nagyobb "megrázkódtatás" nélkül tudta ezt a termelés követni /pedig ma egy háztartásban lo-12 villanymotor működik!/ - földgázprogram Budapest nagy részén - nálunk is megvalósul, ami nemcsak a lakások korszerű fűtésében jelentkezik, hanem a levegő tisztaságában, a smogveszé'ly elhárulásában is, - vagy nem látványos, de nagy eredmény a portalan szemétgyűjtés általánossá válása, amiben európaszerte is élenjárunk - a gépesített úttisztítás, - a patkányirtás, ami szintén nemzetkö­zileg elismert, - az eddig évenkénti, de mostrnár gyakoribb lomtala­nítás, díjtalanul! - a közúti közlekedés általános zsúfoltságának csökkentése, stb. De maradt még tennivaló - bár egyenként is különböző perspektívával. Kezdem az első csoporttal: gyermekintézményeink hiánya! Ha csak az ovodai, bölcsődei helyek növekedését tekintjük - a fejlődés örven­detes. Ennyit lehetett tenni. Számításunk azonban az óvodák vonat­kozásában túlzó optimista volt, - a Pártbizottságnak volt igaza, ami­kor mérsékelésre intett -, mert abban reménykedtünk, hogy 198o-ban már nem kell jelentős számú gyermeket kihagyni. A remény nem volt alaptalan, csak a kapcsolódó fejlesztések egyrésze nem valósult meg, igy reményünk nem vált be. A perspektíva nem egyforma az óvodánál és a bölcsődénél. A bölcsődés­­koru gyermekek száma 1978-ban már csökkenni kezdett - 4,6 %-kal - és lassú további csökkenés várható. A fővárosi felvételi arány nem­­zetközileg is jó, de a teljes megoldástól még messze vagyunk. De: itt "gyes" is van - csak a szabadválasztás lehetősége még nem áll fenn. Óvodánál kb. 3 évig még nehéz időszak várható. Ezt valahogy át kell vészelnünk, ezért szorgalmazni kell a megoldást, amit - reméljük - elérünk a következő pártértekezletig. Az általános iskola hiánya aggasztó helyzetet teremtett. Lakosságunk tatati évente kb. 1000 fővel nő - mondja a jelentés - ami gondjaink forrá­sa. Az iskoláskorú gyermekek száma egyre nő. A nagyobb tanulóegysé­gek a váltott^müszaku tanítás csak átmeneti megoldások, nehéz a gyer­mekeknek, nehéz a pedagógusoknak. Meg kell építeni a Budenc úti is­kolát, befejezni a Csatárka úti - és reménykedni az előzetes tervek­ben, mely 3 iskola megépítését irányozza elő a VI. ötéves tervben - kapcsolódó beruházásként. Nincs más kiút! Iskoláink elavultak, fűté­sűk, világításuk korszerűtlen, 5-6 millió Ft kell egy-egy tatarozás-L_ E Jj

Next

/
Thumbnails
Contents