Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1988 (HU BFL XXXV.6.a/4)

1988-06-02

y 'rv-----------------------­^ ^ A helyi tennivalók meghatározásában, a végrehajtás szerve­zésében a pártcsoportok és a vezetőség reszortfelelősei ját­szanak meghatározó szerepet. A pártcsoportok mozgósításának kétféle gyakorlata alakult ki a kerületben. Az egyik, hogy a pártcsoport - bizalmiak rend­szeresen részt vesznek a vezetőség ülésein. így részesei a döntéseknek, a végrehajtást szolgáló tennivalók meghatározá­sának és megfelelően tudják tájékoztatni a párttagságot a feladatokról. Ez a munkaforma azonban magában hordozza a dön­tési és végrehajtási felelősség elmosódásának veszélyét. A végrehajtás szervezésének bevált módszere az is, amikor a ve­zetőség illetékes reszortfelelőse hivja össze és tájékoztatja a pártcsoport bizalmiakat a tennivalókról. Ez a módszer az elő­­d zőnél jobb lehetőséget biztosit a feladatok értelmezésére, a végrehajtási módozatok aprólékos megbeszélésére. Jobban megkü­lönböztethető a döntésthozők és a végrehajtók felelőssége. vezetőségi reszortfelelősök és a pártcsoportok szerepét az is alatamasztja, hogy az alapszervezet határozatainak végrehajtá­sáért "megcímzetten" felelősek. A határozatok végrehajtása ellenőrzésének leggyakoribb és leg­fontosabb módszere a tapasztalatok napirendre tűzése vezetősé­gi ulesen és taggyűlésen. Ezen a területen is eltérők a tapasz­talatok. Vannak határozatok (pl. Ifjúságpolitika, Nőpolitika, káder- es személyzeti munka, tagfelvétel, stb.), amelyek végrehajtásának tapasztalatait a pártszervezetek nagy többsége rendszeresen napirendre tűz, vannak olyanok is, amelyek végre­hajtásának értékelése beszámoló taggyűléseken részben megtörté­nik es előfordulnak olyanok is, amelyek időnként különböző konk­rét problémák kapcsán szóba kerülnek, de átfogó értékelésre nem kerül sor. 3/ Az alapszervezetek tevékenységének főbb területei a. Tervezés > t- A munka tervezésében sokat fejlődött az alapszervezetek önál­lósága. Ebben közrejátszik döntő mértékben, hogy az irányitő partszervek munkaterveikben elsősorban saját tennivalóik meg­határozására törekednek és lényegesen csökkent a kötelezően előirt napirendek száma. A nagyobb fokú önállóság azonban nem mindig párosul nagyobb öntevékenységgel, kezdeményező­készséggel. Az üléstervekben, a taggyűlések tervében döntően rutinszerű, rendszeresen visszatérő témákkal találkozunk (pl. gazd.vezető beszámoltatása, pártoktatás értékelése, KISZ be­számoltatása, stb.), amelyek ugyan fontos területei a párt­­munkanak, de ugyanakkor sablonossá, mechanikussá is teszik a tevékenységet. • /. — ff

Next

/
Thumbnails
Contents