Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1988 (HU BFL XXXV.6.a/4)

1988-01-14

"— ■ - 1 ■ ^---­k , : • 1 ' ' I’1/ T M1’! b í ' ■•■ i y-./g :: ‘ ‘ 1 ' ' < ‘ . f “• ?' * í/í* > r/.'i' ,v/te /Sv', --- 1/ J ' 3 L A - 3 -v II. Szervezetet és működést érintő korszerűsítések 1982-ben - fővárosi döntés született a fővárosi és kerületi tanácsok közötti munkamegosztás és kapcsolatrendszer átalakításáról, a tanács apparátusok szervezeti korszerűsítéséről. A kerületi tanács hatáskörébe kerültek a nem kiemelt beruházások, az útfelújítási, karbantartási feladatok, a parkfenntartás, a telekgazdálkodás, a magánerős építkezésekkel kapcsolatos feladatok, közlekedési és forgalomszervezési ügyek. Ebben az időszakban jelentős állami feladatok - tűzvédelmi, honvédelmi, egyesület felügyeleti - transzformálódtak tanácsiakká. A hatáskörök bővítése, a helyi önállóság növelése, a lakossági kapcsolatok szélesítése, a területgazda funkció erősítése irányába hatott. A feladatok és hatáskörök gyakorlása több területen nem zökkenőmentes, mivel az anyagi eszközrendszer nem áll a kerületi tanács rendelkezésére. Megoldatlan a ^ Halászbástya felújítása és karbantartása, a vári támfalak, mélypincék, szivárgók helyzete. Nem biztosított a vári müemlékegyüttes megfelelő kezelése, a kiemelt kerületi zöldterületek gondozása. Az erőteljes decentralizáció mellett bizonyos területeken centralizáció is történt. A Fővárosi Tanács a ritkán előforduló, vagy több kerületet érintő különleges szakértelmet illetve összfővárosi áttekintést igénylő feladatokra kerületközi szerveket hozott létre. Ilyen módon intézik a szabálysértési, lakáscsere, árhatósági, adóigazgatási ügyeket. A kerületi tanács rendszeres kapcsolatot tart azokkal a tanácsokkal, ahol kerületközi szervek működnek. Tevékenységükről a testületek előtt beszámolnak. Ezzel együtt a feladatkörök ellátására nincs közvetlen ráhatásunk. Az egészségügyi integrációval javultak az ellátási feltételek, nőtt a szellemi és eszközkihasználtság, a tapasztalatok kedvezőek. A tanács szakigazgatási szervezete - a központi intézkedés nyomán - 1983- tól változott. A korábbi 10 helyett, 7 szakigazgatási szerv jött létre. A Terv és Pénzügyi osztály összevonása bevált. A Művelődés- Egészségügyi- és Sportosztálynál mutatkozó vezetési - koordinációs nehézségek, a sokrétűségből adódó kedvezőtlen tapasztalatok miatt a tanács 1987. őszén a szétválasztás mellett döntött. A jövőben erőteljesen növekvő szociál­politikai, egészségügyi feladatok miatt létrehozta az Egészségügyi- és Szociálpolitikai osztályt. A gazdasági-műszaki ellátó szolgálat - a , ^ Pénzügyi osztály intézményeként - eredményesen látja el az intézmények felújításával, működtetésével kapcsolatos feladatokat. Az oktatási törvény hatásaként Pedagógiai Kabinetet hoztunk létre, amelynek elsőrendű feladata az oktatási intézmények szakmai munkájának segitése. Az intézmény­irányításban nagy fokú demokratizálódás történt. Növekedett önállóságuk, ezzelegyütt felelősségük. Az 1981-ben a XI., XII., XXII. kerületi tanáccsal kötött együttműködési megállapodást megújítottuk. Az együttműködés a határterületek fejlesztési, kereskedelmi, közlekedés közműfejlesztési, oktatási feladatain/' össza­­hanrelásában. vállalat irányítási témakörökben valósult meg. A kölcsönös érdekeken alapuló folyamatos együttműködés formáit ki kell alakítani. — ------------------------------------------— —_j

Next

/
Thumbnails
Contents