Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1988 (HU BFL XXXV.6.a/4)
1988-01-14
A Magyar Színházi Intézet a hazai színházművészet háttérintézménye, amely foglalkozik a magyar színjátszás történetének múzeumi gyűjtésével, feldolgozásával és közreadásával; dokumentálja és külföldön népszerűsíti a jelenkori magyar színházat; figyelemmel kiséri a világszinház tendenciáit, azokat hozzáférhetővé teszi a hazai alkotóművészek számára, segiti ezzel a müsorkinálat és a szinházi mühelyfejlődés sokféleségét; egyetlen szervező bázisa a magyar színháztudománynak, otthont adva az MTA Szinháztudományi Bizottságának; szakterületén nem-hivatásos kiadói tevékenységet folytat; befogadja és más módon is segiti a Nemzetközi Szinházi Intézet /ITI/ és a Nem' zetközi Gyermekszinházi Szövetség /ASSITEJ/ magyar központját; tendenciajelző és elemző-értékelő tevékenységével döntéselőkészitést végez a Művelődési Minisztérium, főhatósága számára. Működteti a Bajor Gizi Szinészmuzeumot. Az intézet legfőbb stratégiai célkitűzése ezért e vázolt sokrétű alaptevékenység maradéktalan birtokbavétele és javuló színvonalú korszerű ellátása. E sokrétű tevékenység ellátásához 1987-ben 10 mFt állami költségvetes, kb. 4 mFt különböző forrásból származó céltámogatás, 53 fő enge- É delyezett alkalmazotti létszám állt rendelkezésre. /1988-ban - a kulturális terület egészét érintő korlátozások keretéb-en - 20 %-os létszám és bércsökkentéssel /10,5 fő/ és várhatóan 10 %-os működési költségcsökkentéssel tervezzük feladatainkat. Ifiig Az 1970-es évek közepéig nagyjában egészében korszerűnek nevezhető . Intézet több területen a stagnálás jeleit kezdte mutatni: ismételt vezetői válságok és interregnumok akadályozták az alaptevéker.yséq teljes birtokbavételét /elsősorban tudományszervezési, elemző-értékelő területen/, az alkalmazott munkamódszerek hosszú éveken át változatlanok maradtak. Máig érezteti kedvezőtlen hatáság, hogy az Inkim3rac]b az 1970-es évek fejlesztéseiből /épület, technikai ellátottság/ . Nem-kivánatos mértékig fokozódott a hierarchikus intézményszervezet dominanciája, más szervezeti formák /pl.team/ rovására. , A jokepességü szakemberek lehetőségeiket csak a hierarchiában látták [ biztosítva, ezért egyértelműen középvezetői tisztségekre törekedtek, ami gátja lett szakmai kibontakozásuknak, vagy elhagyták az Intézetet. Utánpótlás kinevelése alig folyt, igy a szükségszerűen elöregedő mun^ katarsak helyére kevésbé felkészültek léptek. Az Intézet egyfajta kadertermelő"-vé vált. Az Intézet jelenlegi vezetése 1983. óta /1987-ben kiegészülve/ végzi y tevékenységét. Kedvezőtlenebb gazdasági viszonok közepette, a korábbi eredmenyek maradéktalan megőrzésével, a szinházmüvészet számára nyújtott szolgáltatások fenntartásával 1984-ben általános belső munkaszervezési reform kezdődött, amely - bizonyos részeredmények dacára - a tervezettnél lassabban haladt és halad előre. Ezzel párhuzamosan megkezdődött a korszerűbb , kooperatív munka- és intézményszervezeti for?~Va átérés, miután a megfiatalodott szakember-állomány erre lehetoseget ad. /Az átlagéletkor 40 év körül alakul./ 1983. óta rendszeresen működnek a belső szervezeti élet fórumai: havi vezetőségi ülés /kb. évi tiz alkalommal/, évi 4-5 alkalommal intézeti munkaértekezlet, amelyek nem tartalmazzák a szakmai-ideológiai továbbképzést és az állami ünnepek megemlékezéseit. A kezdeményezes altalaban az állami vezetés kezében van, terveit a szakszervezeti bizottsággal egyezteti. A pártszervezet, amelynek nagyobb hányada nyugdíjas, szükségszerűen a régi módszerek hive, passzívabb, tőlük kezdemenyezés kevéssé várható. KISz-szervezet nem működik, ifjúsági — _J
