Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1988 (HU BFL XXXV.6.a/4)
1988-01-14
——— ■ ■ 1 j'Mai ■ "" ""v- Y ■ , -jfl.........................................' ■ >11 NI....... I ' ; 'ff ff/ F1ÉSI- 2 -i || | i rétegprobléma a munkahelyen belül nincs; valós gondjaik /életkörülmények, a hivatali munka és egyéni, müvészeti-tudományes karrier/ túlmutatnak az Intézeten. Az érdekvédelmi feladatokat a szakszervezeti bizottság megfelelően ellátja. Az intézmény szakmai és területi /ezen belül kerületi/ kapcsolatrendszere az elmúlt években folyamatosan bővült, külkapcsolatai tágultak. A főhatósággal a kapcsolat jó, az Intézet jelentős eszmei és anyagi támogatást kapott elképzelései, kezdeményezései végrehajtásához. HP Y/ff-fffffffffflff ff'Az 1988. évi létszám és költségvetési korlátozások a belső intézményi reformot - amelynek kívánatos ütemét és egyes alkalmazott módszereit az állami vezetés és a pártszervezet 1985. óta másként látja - kényszerítőén felgyorsítják. A stratégiai célok fenntartandók, azaz biztosítani kell az alaptevékenység változatlan fenntartását, tudatosan vállalva az ezzel együttjáró munkahelyi vitákat és konfliktusokat is. Várhatóan hátrányosan érinti az Intézetet, hogy a szolgáltatásait igénylő intézmények kivétel nélkül költségvetésből gazdálkodók /szin- X* házak, művelődési házak, múzeumok/, és igy a szolgáltatások elkerülhetetlen korszerüsitése sem jelentheti a bevételhányad emelését. / A jelenlegi arány 20 %. Ennek mindenáron való növelését káros illúziónak tartjuk, mert a törekvés visszájára fordulhat: elvezethet a lekötött szellemi kapacitás tékozlásához, pazarlásához/ , ’ Ugyancsak problémát okoz, hogy a szerteágazó alaptevékenység nem végezhető külső munkatársak és szinházi szakemberek bevonása nélkül, akik nek munkakedve - az ismert pénzügyi rendelkezések következtében - csökkenni fog. Az inflálódás gyorsulásával az úgyis irreálissá zsugorodtak a gyűjteménygyarapítás lehetőségei; K+F költséghely elkülönítése továbbra sem képzelhető el. A változások legkényesebb, neuralgikus pontja természetszerűleg a létszámcsökkentés. Az alaptevékenység fenntartása érdekében valamennyi részlegünket működőképesnek őrizzük meg, a 2Ü %-os létszámcsökkentés ennek^tűréshatárán mozog. Lényegi tartalékaik ugyanis nincsenek , / 1 fő nyugdíjazható/, a külső munkatársak köre teljes egészében sem közeliti meg az előirt mértéket. Ezért nem kerülhető el aktivkoru munkatársak munkaviszonyának felmondása. Minthogy az engedélyezett 53 főnyi létszámra három igazgató, két /főosztályvezető besorolásba lévő/ osztályvezető, két osztályvezetőhelyettes és négy csoportvezető jutott. A vezetők részaránya tehát 22 %. Az átszervezés után ez 18,5 %-ra csök$ ken, tehát nagyobb mértékben, mint amilyen az általános munkatársi arány. A létszámcsökkentéssel is folytatandó a hatékonyabb, koperativ munkaszervezési formák bevezetése az alaptevékenységben és a célfeladatokban egyaránt. Ezzel növelhető a kollektív felelősségvállalás és a kezdeményezőkészség. Ugyanakkor - legalább átmenetileg - ipegnöveli az állami vezetés közvetlen feladatait. Feltételezi a szakszervezeti bizottsággal való együttműködés folytatását. / A szakszervezeti szervezettség részaránya egyébként - kis mértékben - az Intézetben is csökkent./ Az állami vezetés három mozzanatban látja az elmúlt évek eredményét, amelyek most - együttesen hatva - egyáltalán folytathatóvá teszik a munkaszervezési reformot.:- Erősödött a teljesitményközpontu szemlélet, bár ennek ellene hat, hogy a fizetésemelések /az általánosan romló értelmiségi életkörülmények miatt/ egyre inkább szociális jellegűek, érdemi differenciálás I - ff__________________________ j i j i - 2
