Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1979 (HU BFL XXXV.6.a/4)
1979-01-04
! ÍIémhi jobb munkavégzéshez szükséges szakképzettség, magasabb szakmai képzettség megszerzésének fontosságát. 1 i Intézetünknél 1978. januárjában alakult meg a Művelődési Bizottság, amely segíti a képzési, továbbképzési, közműve lődési feladatok ellátását. 4.2 A vezetői állomány általános értékelése Az Intézetben dolgozó vezetők munkájának általános megítélésénél abból indultunk ki, hogy Intézetünk az V. ötéves terv szakmapolitikai célkitűzéseinek végrehajtása során jelentős eredményeket ért el. Az eredmények egész kollektíva és ezen belül a különböző szintű vezetők munkáját is tükrözik. A továbbfejlődés érdekében — az Intézet gazdasági és politikai vezetése — szükségesnek tartja, hogy megvizsgálja az akadályozó tényezőket. Megállapítható, hogy az eredmények mellett a vezetői munka nem fejlődött kielégítően. Küfi:'j’| lönösen a vezetői egység gyengesége szembetűnő. A vezetői tevékenység különböző területein mutatkozó egyenetlenségek akadályozzák az egységes cselekvést. Ilyen terület a döntéselőkészítés, ahol egyes vezetők nem mutatnak kellő aktivitást, illetve nem nyilvánítanak véleményt. Ez azt eredményezi, hogy a döntés végrehajtása során vitákra kerül sor az értelmezést illetően. Nem azonos színvonalú és sok esetben formális keretek közé szorul a vezetői információ mindkét irányban. Az okokat tárgyi és személyi eredetitekre oszthatjuk. ... / _ ■ | Az első a jól meghatározott feladat és szervezeti forma. Mindkettő jelentős mennyiségi és minőségi fejlődésen ment keresztül, de kölcsönhatásban vannak egymással is. A munkára való szervezés nálunk elég bonyolult feladat. f A gazdasági és politikai vezetés cselekvési programjának egyik jelentős pontja volt a feladatok minél pontosabb meghatárizása, annak érdekében, hogy szervezetünket fejleszteni tudjuk. Ebből a szempontból középtávú tervünk jó kiinduló pontnak bizonyult, de a megvalósításban még számos „feszültség" keletkezett. Figyelmünket a következő középtávra m koncentrálva - felhasználva a tapasztalatokat — már most megkezdtük legfőbb feladatunk szakmapolitikai megfogalij - mazását. A második - személyi - adottságok csoportjából a vezetés igen nagy szélsőségek között mozgó képet mutat. A felső- közép- és alsószintű káderállomány létszáma a vizsgált időszakban lényegesen változott, vagyis 89-ről 97-re j| MT * emelkedett, majd 69-re csökkent (4,5 sz. táblázat), melynek oka szervezeti módosítással, illetve az irányító tervezők és a műszaki koordinátorok ügyintézővé való átsorolásával függ össze. Ezalatt a vezetési színvonal általában nem javult. A vezetői beosztásban a nők száma is csökkent, annak ellenére, hogy ez év során több nőt bíztunk meg vezetői teendők ellátásával. A vezetők között a párttagok száma igen alacsony, a vizsgált időszakban állandó csökkenő tendenciát mutat, jelenleg 17,4%. Ennek oka, hogy felső vezetőkre előlépett középvezetők helyett nem volt lehetőség párttag vezetők kiválasztá-A fentiekkel szemben tény, hogy a vezetőknek csaknem az egésze egyetemi végezttséggel rendelkezik, de nincs meg [ | elvárható mértékben a marxista-leninistaképzettség alapján végzett politikai munka. Általában elmondhatjuk, hogy a 70-es évek elején történt növekedést kádermunkánk nem volt képes követni sem meny- 1 nyiségileg, sem pedig minőségileg. A vezetői hármas követelmény nem érvényesült megfelelően. Az Intézetnél a vezetői funkciókba állításnál több esetben a szakmacentrikus szemlélet érvényesült és háttérbe szorult 1 i a politikai alkalmasság és a vezetői alkalmasság megítélése. W A kialakult helyzet egyik alapvető oka, hogy az Intézet nagymértékű — döntően fiatalokból adódó — létszámnöveke-i ► ■ dase 3 2®'es évek e,ei®n nem Járt együtt tudatos kádermunkával. Ezzel ellentétben a 60-as években minimális volt az ■ Intézethez került fiatalok száma. Igy az Intézet szakember állományában igen kis számú a 35-50 év közötti korosztály. (315 fő 35 évnél fiatalabb). Egyedi eseteket leszámítva 1975 előtt a pártépítésben sem tudott kezdeményező munka kialakulni. Az 1970-es évek elején belépett fiatalok legjobbjai napjainkban érnek be. Az elmondottakat felismerve határozta el az intézeti párt és gazdasági vezetés a vezetők alkalmasságának megvizsgálását a hármas követelmények alapján. Ez a munka beindult és az 1979-es év kiemelten fontos feladatát képezi, w Külön gondot jelent a vezetők különböző szintjei és egyes vezetők közötti egyenlőtlen munkamegosztás, illetve munka-B * Külön kell szólni az Intézet felső vezetésében jelentkező problémákról. A műszaki igazgatóhelyettes funkcióját jól látja el. Irányítási területét átfogja és operatíve jól irányítja. A tudományos igazgatóhelyettesi funkcióhoz kapcsolódó 1 operatív irányítási munka nem következetes. Nem tud folyamatos átfogó irányítójává válni a regionális tervezésnek. Több éve gond a gazdasági igazgatóhelyettesi funkcióhoz kapcsolódóan a kezdeményezőkészség, a megelőző, elemző Bj tevékenység hiánya, a szakmai irányító kapcsolattartás a termelő egységekkel. A közeli nyugdíjazása megoldás lehető! ségét biztosítja. A korábbi kiválasztott utánpótlás minisztériumi érdekből történt elhelyezése miatt jelenleg a belső pótlási lehetőség nem biztosított. Ugyanakkor a kérdés megoldása sürgető. r----- te ' '----r- • • ' — . I JII. . > >* •■Illeni i MIM
