Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1979 (HU BFL XXXV.6.a/4)
1979-01-04
^ - fi® j jl’1 4. KÁDER-ÉS SZEMÉLYZETI MUNKA 4.1 A személyzeti munka általános értékelése A korábbi tájékoztató megállapította: ,,A kádermunka vonatkozó párt- és állami határozatok végrehajtása az elmúlt két évben (1972—73) a személyzeti vezető hosszantartó betegsége miatt a rutinfeladatokra szorítkozott." Ez a megállapítás sajnálatos módon további négy éven keresztül sem változott. Az 1975. év végén munkába lépett új összetételű vezetés meghatározta a személyzeti munka két éves feladattervét. Annak végrehajtása a személyzeti vezető többszöri betegsege, valamint önálló munkára való alkalmatlansága miatt nem volt biztosítható. Az operatív irányító feladat is hosszú időn keresztül az igazgatóra hárult. Ez a tényező nagyban hátráltatta a kádermunkával kapcsolatos feladatai el-• V látásában. Jellemző a kialakult helyzetre, hogy a káderutánpótlási -képzési tervet — sikertelen kísérletek után — az Intézet igazgatója és a párt alapszervezet titkára személyes munkaként készítette el a személyenkénti beszélgetéseket is beleértve A pártalapszervezet és annak vezetősége többször értékelte, bírálva e terület hiányosságait. Meghatározta az aktuális feladatokat. A tapasztalatok alapján 1977-ben a személyi változtatásra kezdeményezés történt. A helyzet véglegesen 1978 elején oldódott meg a Személyzeti és Oktatási Osztály új vezetőjének belépésével. Ma a helyzet megnyugtatóan lónak ítélhető A személyzeti munkában előtérbe került a tervező, kezdeményező, elemző tevékenység. Újra tekintélye és megbecsülése érzékelhető Intézeten belül a személyzeti munkának. Egészséges, intenzív kapcsolat jött létre a pártvezetöség és Személyzeti Osztály kozott ^ A minősítők és a minősítettek koré az előírásoknak megfelel. A személyzeti munka javítása során ma már a minősítések tartalma, színvonala jelentős fejlődést mutat. A minősítések szerkezete a hármas követelmény elemzésére épül. A minősítések általában nyíltan, reálisan bírálják a minősítetteket és a hibák kijavításának módjára, valamint fejlődésük megkívánt irányára a feladatok meghatározása konkrétan megtörténik. Hiányosság, hogy számos vezető minősítése még mindig elsősorban szakmacentrikus, a politikai és a vezetői alkalmasság megítélése nem kielégítő mélységű. A minősítők az értékítéletekhez információkat igen széles körből kérik ki (szakszervezeti és KISz szervek, közvetlen 1 v munkatársak, beosztottak stb.). Párthatáskörbe tartozók minősítésénél a pártvezetöség testületi ülésen alakítja ki álláspontját, igy egyetértésben készül el a minősítés A minősítési aktus megfelel az előírásoknak, azt a közvetlen, nyílt, őszinte légkör jellemzi A káder-munka során a KISZ, illetve a Szakszervezet véleményezési joga érvényesül. Az Intézetnél folyó képzési, továbbképzési feladatokat 1974-től az üzemi Akadémiáról szóló 10/1973. ÉVM sz. utasítás határozta meg. Az utasításnak megfelelően évenként elkészítettük az Üzemi Akadémia programját. Az Üzemi Akadémia rendszerbe foglalta az állami oktatás programját és a tanfolyami képzést, továbbképzést. Az Intézet támogatta a dolgozók továbbtanulását, a középiskolai, egyetemi végzettség elnyerését. Az állami oktatás területén azonban az intézeti dolgozók szakmai képzettségi szintjének megfelelően a második diplomát biztosító szakmérnöki, valamint mérnok-kozgazdász képzés Kapott nagyobb hangsúlyt. 1977-ig Intézetünk nem rendelkezett oktatási és továbbképzési tervvel, igy eddig a dolgozók továbbtanulása zömében egyéni kezdeményezés alapján történt. Tervszerűbbé vált a dolgozók képzésével és továbbképzésével kapcsolatos intézeti munka azzal, hogy 1977-ben elkészült az oktatási és továbbképzési terv. A káderfejlesztési céloknak megfelelően kerültek meghatározásra azok a képzési, továbbképzési formák, amelyek elvégzését az Intézet a dolgozók számára javasol. Ennek megfelelően megkezdődött a dolgozók beiskolázása Az 1978/79-es oktatási évben szervezett állami oktatásban 83 dolgozó vesz részt, 22 fő fejezi be tanulmányait és közülük 12 fő szerez felsőfokú képesítést, illetve második diplomát. Politikai oktatásban 23 fő, ebből 12 fő felsőfokú (szakosított) oktatásban vesz részt (2. sz. táblázat) Továbbra is kiemelten fontos feladatnak tartjuk a BME, illetve MKKE által szervezett tanfolyamokra, valamint a képesítést nyújtó tanfolyamokra való beiskolázást. Ezekre 72 dolgozót terveztünk beiskolázni, közülük 22 dolgozót műszaki, illetve szerkesztő-rajzoló tanfolyamra I Számítástechnikai kultúra elterejesztését célzó tanfolyamot szervezünk 11 fő részvételével. 77 m '' Közép- és alsószintű vezetőink vezetési ismeretének javítását szolgálta „A vezetéselmélet, vezetéstechnika" című 56 órás tanfolyam, melyet a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem segítségével szerveztünk 1977-ben. A tanfolyamot 30 fő végezte el. A tapasztalatok felhasználásával 1978 októberében, intézeti szervezésben, 16 fő részére egyhetes idő- I tartamra ismét indítottunk vezetőképző tanfolyamot. Ezt a tanfolyamot 1979. I. negyedévében 25 főrészvételével jr folytatni kívánjuk. I A különböző tanfolyamokon való részvétel az Irodabizottságok javaslata alapján történt. Ennek során mérlegelték a
