Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1978 (HU BFL XXXV.6.a/4)
1978-04-27
f ~-- ^ *----J^P-------------—- —...V--— ff v ^'J‘e,ht,/sX:kÁí'> ^ rA^.brf ‘ ^ffi ffiffi t* '• * /’ ■ . A . ' í ffi Az ifjúság politikai műveltsége az elmúlt időszakban gyarapodott, tartalmában gazdagodott. A KISZ-tagság túlnyomó többsége részt vesz valamilyen politikai oktatási formában, a KISZ-en kivüli fiatalok nagyrésze is állandó látogatója a "Kilián-körötaiek", a politikai vitaköröknek, az ifjúság részére szervezett egyéb politikai képzési lehetőségeknek. A KISZ-vezetőképzőkön évente több mint 800 fiatal bőviti politikai, szervezeti ismereteit. Jelentésünkben a kerületi fiatalok négy jellemző rétegére, a tanulóifjúságra, a munkásfiatalokra, a tervezőirodák, végül a tudományos é3 kulturális intézmények fiatal dolgozóira térünk ki. III. • > >*•?; sA' A': Három gimnázium, két szakközépiskola és egy szakmunkásképző iskola csaknem három és fél ezer diákja alkotja a kerület' fiataljainak egyik igen számottevő csoportját. A szakközépiskola, főleg pedig a szakmunkásképző diákjainak helyzete közelit a munkásfiatalokéhoz: túlnyomó többségük szakmunkásnak készül, részben gyakorlati foglalás kozásokon, üzemi gyakorlatokon közvetlenül Í3 kapcsolódik a termelomunkéhoz, illetve szolgáltatásokhoz. A középiskolákba a tanulók - életkori sajátosságaiknak megfelelő politikai képzettséggel és érdeklődéssel érkeznek; az első-második év folyamán alakul ki határozottabb politikai érdeklődés és aktivitás körükben, A szakmunkásképző mintegy harmadrészét kitevő érettségizettek egy része a szakma tanulását csak átmenetinek tekinti, s reménykedik afelsőoktatási továbbtanulás lehetőségében. A tanulmányok elvégzéséig azonban többségük jól beilleszkedik munkáskörnyezetébe. A velük való foglalkozás a párt- és a KISZ-szervezet állandó, kiemelt feladata, s ennek a külön figyelemnek tudható be, hogy aktivan részt vesznek a KISZ életben is. 1. A szakközépiskolában é3 a szakmunkástanuló iskolában rendkívül alacsony a humán tárgyak óraszáma /az utóbbi helyen nincs még a "Világnézetünk alapjai" c. tantárgy sem/, igy az eszmei-qolitikai tudatformálás tantárgyi feltételei igen szűkösek. A természettudományos tárgyak illetve az egyes szaktárgyak^világnézeti vonatkozásainak elemzésére, magyarázatára nincs idő. A gimnáziumokban, rx ahol a tárgyak megoszlása és óraszáma tekintetében kedvezőbb helyzet, áttekinthetőbb éa mérhetőbb a diákok világnézeti felkészültsége, társadalomtudományi ismeretszintje. Itt több az aktiv, érdeklődő, olvasó diák, de igaz a visszája is: a gimnazisták kö, ,, rében inkább jelentkezik a tudatos vallásosság, a "hivatalos ideológiával" való szembenállás, ha iskolánként néhány kisebb csoportra esetenként öt-hat diákra korlátozódik is. Az iskolákban a diákok leterheltsége általában nagy; főleg nehezen birkóznak meg na# feladataikkal a KISZ tisztségviselői, esetenként az aktiv sportolók. A gimnáziumokban a^pályaválasztás nehéz és felelősségteljes munka. A diákok túlnyomó többsége minden áron tovább akar tanulni, s csak elenyésző kisebbségük számol azzal, gyenge tanulmányi eredményeinek hatására, #ogy érettségi után szakmát tanul, s az iparban, fizikai dolgozóként helyezkedik el. 2. Az iskolák világnézetiormaló hatásáról nehéz egyértelmű véleményt mondani. Sok múlik az egyes^tankönyveken, a tanárokon, az erryes osztályközösségeken. A természettudományos tárgyak és a humán tárgyak direkt és áttételes hatása mellett - amelyek világnézetformáló hatását azonban valamennyi iskolában mérsékeltnek minősítik - a legközvetlenebb hatást a "Világnézetünk alapjai" c. tantárgy oktatása érhetné el, szintetizáló jellegénél fogva. Csakmmum i ©ffi \jmm ffi — I ymBf mmmmé
