Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1973 (HU BFL XXXV.6.a/4)

1973-03-29

— "uv ”"v 1 " -gBKKamnnmMuunnanMM wa:

Ác/ A vezető problémái az Intézötben

Az osztályok ésaz Igazgató Tanáos megszervezése nagy segitséget adott adminisztratív téren az Intézet vezetőinek, de munkájuk nem problémamentes.

A vezetés fogyatékosságául talán az róható fel, hogy - több kisebb jelentőségű ügyben - a döntés túl sokáig elhúzódik s a határozott állásfoglalást olykor habozásnak látszó mérlegelés előzi meg. A vezetőre háruló feladatok az évek folyamán megsokszorozódtak. Az adminisztráoiós kötelezettségek rendkívüli mértékűvé váltak.

Az Intézet egészét érintő munkabcszámolók, munkaértekezletek ritkák s eddig inkább csak formális tájékoztatást adtak. Ezeknek kellene tükrözni a feladatok végzése közúen felmerült problémákat, eredményeket, az Intézet összes dolgozójának aktiv részvételét. A munkaértekezletek is előmozdítják azt a törekvést, hogy az Intézet feladatait, problémáit mindén dolgozó sajátjának erezze. Fontos, hogy a vezetés tájékoztatva legyen az Intézet < doigozóit foglalkoztató problémákról. Ennek tökéletesítése a

jövő feladatai köze tartozik, amibe nagyon komoly segítséget nyújthat a pártszervezet és a szakszervezet, ami eddig osak hézagosán nyilvánult meg.

5./ Elkezdődött, illetve folytatódott az előadás és vitasorozat a

kutatás elvi és módszertani problémáiról. Ez bizonyos mortőkig a politikai oktatás szerepét is igyek"sziÍíc~Fetölteni.

Az előadások még nem ölelik fel az elméleti kérdések teljes körét. Egyelőre a szükebb kutatási területek speciális problémái kerültek megvitatásra. Az elméleti kérdések körüli hevesebb viták hiányának egyik objektiv oka a régészeti kutató munka jellegével függ össze. Ez a forrásfeltárástól a történeti feldolgozásig terjed, tehát az elméleti kérdések különböző területeken, több fokozaton keresztül nyilvánulnak meg. A régészeti munka jellege olyan, hogy az elméleti kérdések fokozott igényének egy-egy kutató önmagában még nem igen tud eleget tenni. Holott az elmeleti kérdések iránt a régészek között is megvan az igény.

Ha a nunkakollektivák aktívabbá válnak, akkor ezáltal sok gya-i J ~ korlati feladat megosztása is lehetővé válik, igy az elméleti kérdések taglalására is több energiát fordíthatunk.

6*/ 4I-Z Intézet vezetője es munkatársai revén részt vesz a magyar régészet irányitó szerveinek a munkájában. /Az Akadémia II.'Osztálya. Régészeti Bizottság és Albizottságai, az Akadémia egyéb Bizottságai, TMB szakbizottsága, szakfolyóiratok szerkesztő bizottságai, stb/. Arra azonban ninos mód, hogy az Intézet szervezetileg is resztvegyen a magyar régészet irányításában. Például nós intézmény, a Nemzeti Muzeum is végez önálló országos felad--, tokát, amelyre az intézetnek közvetlen befolyása nem lehet. Sok esetben ebből sokszor, nem annyira egészséges verseny, mint inkább rivalizálás származik. A múzeumi szervezet megyei decentra— tását ”ga 1S a y0zza az átfogó, egységes irányítás kialaki| I

• , A- . V re 'I rt:#/

I f - r v /’

iI I

j XL i

gppi*1 1 ... -1-1*1 — i—, — ■>-— n ----- " - —’ ■ ~ —• . — -