Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1971 (HU BFL XXXV.6.a/4)

1971-11-25

tótó tó tó - ^ gaWHMHMM I* 3 - • . • ■ ' ■ ' - ■ •■•.■••*■•--•• ■ ■ • J 1 » •• A I • ■ M ■ I • ■ 2 -feladatot lát el. E munka feltétele viszont a szakmailag sokoldalú intézeti munkatársi gárda® Mindmáig ninos még specialistánk belső munkatársként néhány nagy korszakra vonatkozóan /késő-középkor, reneszánsz/, nincs éplteszettörténész szakember, magunknak kell formálnunk müvészetelméleti specialistákat» Ilyen körülmények kö­zött, nagyrészt külső munkatársakra támaszkodva - akiket e vonatko­zásban semmilyen tervfegyelem nem köt - kell biztosítanunk a kézi­könyv-kötetek elkészülését- Elképzeléseink szerint 1977-től kezdve biztosítanánk folyamatosan publikációs kéziratokat; pontosabban rög­siti ezt az 1972 elején elkészülő intézeti négyéves terv. A szakemberutánpótlást neheziti egyfelől a specializálódás és tudós­képzés korábbi nem eléggé tervszerű volta /aránytalanságok a korsza­ki kok, műfajok„szerinti speoializálódásban/, másfelől pedig a korláto­' zott bérezési lehetőségek, melyek alapján további tapasztalt szak— ^ emberek alkalmazása szóba sem jöhet. A jelenlegi bérszint kiinduló CT pontja az egykori Dokumentációs Központ bérszintje, amely annakide­jén^ „maga területéhez képest is igen alacsony volt. Az elavult aka­démiai bérezési szint viszont nem tesz lehetővé olyan korrekciót, hogy összhangba kerülhessünk a szakterület más intézményeinek /mú­zeumok, egyetem/ bérezésével® Ez azért is gondot okoz, mert az in­tézményt a továbbiakban nemosak jóképosségü fiatalokkal, hanem - a feladatokból következően r- tapasztalt és gyakorlott kutatókkal is erősítenünk kell. Fentiekből is „kitűnik,„hogy a nagy magyar művészettörténet előkészí­tésének munkájával az intézmény már most is mintegy tudományos alko­tóműhelyként funkcionál szakmánkban. Erre eddig — adottságai miatt — egyetlen szakmai intézmény sem vállalkozhatott. Ennek legfőbb meg­nyilvánulása a nyilvános vitáknak 1970. tavaszán megindult sora /munkatanulmányok, szinopszisok, kiadványok, munkabeszámolók/, ame­lyek egymásutánja lehetővé teszi a főfeladattal kapcsolatos törté­neti-elméleti kérdések tisztázását, egy megközelítően egységes marxista koncepció „„kialakítását. A munkafolyamat részleteinek a társ­­intézetektől eltérő„voltát magyarázza, hogy a voltaképpeni kutatandó CT anyag nem az intézményben található, hanem részint a múzeumokban és más gyűjteményekben, részint - a műemlékek esetében - a helyszínen, Magyarországon és a szomszédos országokban. A változó számú meghívottakkal együtt rendezett kollektiv viták té­­­­mája részint az irányított szükségletek, részint a készültségi fok szerint alakul. A szintézisolőkészités főfeladatánál nagyobb hang­súlyt kap bennük a jelenkor művészettörténete, aminek oelja a jelen­kor kérdéseiben való folyamatos és széleskörű tájékozódás biztositá­sa, „továbbá az állandó készültség és készenlét biztositása a művészet­­politikai, kultúrpolitikai jellegű problémák megítélésében, A munka fő nehézségét jelenleg a következő problémák okozzák; a már említett személyi /szakember/ hiányok; az adminisztrációs munka és segédszemélyzet elégtelensége, amin kellőképpen eddig azért nem tud­tunk sogiteni, mert ez csak a tudományos dolgozók létszámának rová­sára történhetett volna; a költségvetés elégtelensége. Ez utóbbihoz tartozik az a magyarázat, hogy a költségvetési bázis az intézet lét­rejöttevei megszűnt dokumentációs központ költségvetése volt, és még mindmáig nem megoldott az uj feladatoknak megfelelő anyagi lehetősé­gek biztosítása. Ez elsősorban a fotózás problémáiban nyilvánul meg, amely döntően fontos a szintézis-kötetek os az előkészítő részkuta­tások szempontjából, továbbá a folyamatos könyvtárfejlesztés nehéz— | segeinek, amin minden bizonnyal lehet segíteni.

Next

/
Thumbnails
Contents