Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1971 (HU BFL XXXV.6.a/4)
1971-02-04
► A fentiek alapján helyes volna megoldást keresni a Társaság szervezeti formájának megjavítására. Zavaró, hogy az Ügyvezetőség egyrészt a szófiai Központ közvetlen vezetője és egybén a Társaság egészének vezetője is, mindkét irányban operatív tevékenységet kiván kifejteni, holott véleményünk szerint a Társaság egésze tekintetében elvi irányitó szerepe lenne. Az operatív vezetői tevékenység ütközik az elvi irányitó szereppel. így születnek olyan utasítások, amelyek több esetben ütköznek a magyar jogszabályokkal. Ez a tény bizonytalanságot szül a budapesti Vállalat vezetőiben. Az előzőkben nagy vonalakban ismertetett problémák rendezéseként feltétlenül szükséges lenne a Társaság budapesti vállalata vezetőségének hatáskörét legalább a .magyar vállalatokéval azonos szintre hozni, mert ellenkező esetben nem tud a magyar közgazdasági környezetbe beilleszkedni és tevékenységét kifejteni. A Vállalat létszám- és káderhelyzete /3.sz.melléklet./ CT . . A Vállalat létszáma 1960-ig lépcsőzetesen erős ütemben fejlődött, bár a bevezetőben már említett hibák később komoly fluktuációt eredményeztek. Az 197o. évi záró létszámunk 374 fő. Az 1971* évi létszámterv ugyan nem tartalmaz jelentős létszámfejlesztést, a feltétlenül szükségessé váló minőségi cs.ejrék azonban komoly káderproblémákat jelentenek. A Vállalat összetételében, képzettségi szempontból látszólag ninos probléma, összlétszámúnkból 121 fő felsőfokú, 159 fő középfokú végzettségű. Ez azonban nem jelenti, hogy minden dolgozó szakmai szempontból megütné a munkájával szemben támasztott követelmény mércéjét. A Vállalat munkájának megjavítása érdekében az igazgató, a főmérnök és a kereskedelmi igazgatóhelyettesi funkcióban történtek személyi cserék. Ezen túl a gazdasági, pénzügyi vezetés területén, a főmérnökhelyettesi területen, valamint egyes osztályvezetők funkciója vonatkozásában ugyancsak cserével kell számolni. Az egész személyi állományt az uj szervezeti és ügyrend bevezetésével felül kell vizsgálni. A szükséges intéz - : kedéseket kizárólag belső erőkkel végrehajtani nem lehet. Többségében n külső felvételekkel kell a pótlást biztosítani. Kitűnik ebből, hogy a magyar fél, személy szerint az Igazgatótanáos elnöke,György‘miniszterhelyettes elvtárs, amikor a Vállalat gazdasági és műszaki problémái te felszínre kerültek, beavatkozásával igyekezett a helyzoten javítani. ' Hogy ezt korábban nem tette meg, az abból az egyszerű tényből következik, hogy, mint előbb említettük, a mérlegek mindig a'zt a látszatot keltették, hogy a budapesti Vállalat vezetése eredményesen dolgozik, és f ezért korábban nem láthatta szükségét erélyesebb intézkedéseknek. Döntően azzal oegitett a helyzet javításán, hogy káderkérdésekben sürgős intézkedésedet kezdeményezett. A_ Vá 1la lat bérhelyzete A Társaság megalakulásakor, annak ellenére, hogy kötött bérgazdálkodást folytatott, a hasonló profilú magyar vállalatok átlagbér szintjénél mintegy 8%-kal magasabb jövedelmet biztosított. Az uj gazdasági rendszer eredményeképen azonban a társvállalatok dolgozóinak jövedelme a szabadabb bérgazdálkodás folytán ma lo-15%-kal meghaladja a budapesti Vállalat dolgozóinak átlagjövedelmét. Ez is egyik oka az érvényesülő elszívó hatásnak. Mivel a bérrendszeren változást csak a Társaság szabályzatának módosításával lehet elérni, a Vállalat vezetősége az Ügyvezetőség utján kétlépcsős megoldást javasolt az Igazgató Tanács felé. Az Igazgató Tanács ezt elfogadta és utasítást adott a budapesti Vállalat bérhelyzetének átmeneti megoldására az Ügyvezetőség felé, illetőleg bizottságot jelölt ki az általános rendezés érdekében. Az Ügyvezetőség f ti . _4_
