Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1971 (HU BFL XXXV.6.a/4)
1971-05-12
! I - 5 -1 1969-től kezdődően a szociológia hazai helyzetének, a szeg mélyi ée tárgyi lehetőségek értőkelése alapján olyan alapvető társadalmi folyamotok kutatása lett az Intézet elsődleges feladata, amelyek talaján a mai magyar társadalom jelenségei kialakulnak és amelyekkel azok megmagyarázhatók. E társadalg mi folyamatok vizsgálatát empirikusan is megalapozott kutatások kifejlesztése szolgálja, azzal a célkitűzéssel, hogy a vizsgálatok e módszerek segítségével eljussanak „a „vizsgált jelenség elmélyült elemzéséhez, elméleti megértéséhez „is, alapot biztosítva ezzel a marxista szociológia elméletének és metodológiajáncik további kidolgozásához. Az Intézet három éves tervének kidolgozásával kapcsolatban különösen hangsúlyozni kell a társadalmi igények aktiv felismerésére és kiclágit-kére irányuló törekvést. Ez öltött testet a kutatási fö irányok egyes nagy témáinak kijelölésében, és különösen -bban, hogy e témák kutatásának biztosításához sikerült megszerezni különböző állami vezetöezorvezetek anyagi tá- CT /nógatását is. E kutatásaink eredményeinek gyakorlati felhasználására - általában a távlati tervezés keretében - ilymódon szervezetten is sor kerülhet. A három éves terv egyes fontosabb tárnáinak kijelölésében igen nagy segitséget nyújtott az MSZMP X. Kongresszusának előkészítése, amelynek során felszínre kerültek - a később a Kongresszusi határozat által is történeti konkrétsággal való feltárásra kijelölt - társadalmi alap tendenciak és j0íenségék. A kutatási eredmények publikálásában differenciált gyakorlatot követünk Egyes eredmények egyáltalán nem kerülnek közlésre /vezető szervek számára készített anyagok/, másokat intézeti kiadványsorozatunkban közlünk, amely csak szűk szakmai réteg számára hozzáférhető, könyvekben, szakmai folyóiratokban csak kiérlelt eredmények látnak napvilágot. Problematikus még az Intézet régebbi időszakában meghonosodott gyakorlat alakítása: a nem szakmai folyóiratokban való publikálás. Egy-lcét ilyen publikáció akkor váltott ki negatív visszhangot, amidőn nem intézeti torvf0ladattál kapcsolatos munka eredményei voltak, ot amelyek megjolentetásável kapcsolatosan az Intézet vezetéséfl nek csak tanácsadási „jogköre van. A szociológiai folyóirat megindulása egyébként valószínűleg ezen a téren is hozzájárul a helyzet rendezésihez. 3/ Az Intézet személyi összetételének alakulását 1968-ig , nagymértékű esetlegesség jellemezte. A státuszokat az Intézet gyakran személyekhez kötötten kapta, betöltésük során nem egyszer karitatív szempontok is érvényesültek, egységes, a kutatási feladatokhoz szabott kde1 árpolitika nem alakult ki. Mindennek ere dménye k épp en a huta.-’ ók összetétele rendkívül heterogénné vált, és ez ismét nehezítetté a koordinált és koncentrált kutaté.sok ia 1..kitésát. Uj kutatok felvételének alapvető szempontja, hogy az Intézet fő kutatási témái határoz--ék meg a szakmai és politikailag egyaránt megfelelő munkatársai:: alkalmazását. A káderpolitika tehát nem csupán a személyekből, hanem a fő kutatási témák igényeiből kiván kiindulni. ]! ' , ■ --fiú I j s — ------f gMBMMMNN* - . •. ; -y-.- ’ . . - ' - •' ’ - ■ • • v , .. S. e
