Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1971 (HU BFL XXXV.6.a/4)
1971-05-12
I mit'[U«aawriiiiir^io»wwiiiiiwii ; -ej \ A káderoolitika mai alakit ás '•ndc dsődleges eszköze a kutatók tclr jositményre orientálása volt. Kiutín uz a légkör az Intézetben egyre orőtdjesőbben buntak-zjtt ki, számolni .Unctott azzal, hogy azo„, x * az ebből falcadó mogiüvekodott o-lvír ásóknak non tudnak dogot tenni, eltávoznak az Intézetből. Ezt a tondonci.it s.. itették a kutatói minőséitesek kapcsán lezajlott egyéni beszélgetésekben megfogalmazott 1varasok, de adminisztratív eszközök is. így ol. nár 1969-ben nem került alkaluazisra az a két gyakornok, akiknek gyakornoki id-jo lejért, de akik kutatói toljositnényt nen tudtak fdmutatoi. lS7o végéig pedig kút „kutató távozott saj át elhat érez ésából, szintén annan fd ismerőse ..yonán, ho_,y uZ intézeti elvárásoknak non tudnak no,, f dőlni. A kédurkérdesok ezzel tormészetesen non oldódtak meg. gyrészt azért, nert a régebbi káderpolitika kvetolnényei aég élnek, .iásré.. zt nen könnyű fd dat az Intézet szakuailag és politikaila gyár-.'int mcgfdulő kutatói utmpotl \snak oiz ositása. Továbbra is probléma - bér a e.dyzet 1 enyegos#njavult - az Intézet segéderőkkel való dl’.totts iga* A kutatók szakmai felkészültsége kielégítőnek mondható, és állandóan iDvokszik. Különösen a fiatal munkatársak esetében^az Intézet igyTMke zik azt hosszabb külföldi tanúim ényuta.kkcl is elősegíteni. Problonvt jelent viszont, hogy viszonylag kevesen renddkez-nok tulonmyos fokozat- CT tál /az Intézetben jelenleg két tudom r.yos /Lektor ós három kandidvfcus dolgozik/. Többen állnak azon a szinten, h ,y tudomány:s fokozatot szerezhetnek, a folyamatot tehát gyorsítani kell. A kutatók nyelvtudásának szintjo kielégítő. A kutatók dutal di-id.űdcég iái képzettsége - m árosak „a szakmai sajátosságok niatt - som rossz. A kutatók szinte kivétel nélkül marxistaleninista alapfelfogással végzik munkájukat, általánosságban cl is fogadják az LÍSZH? politikai irányvonalét. Az az TMgy-kd kutató, aki lényegében nem marxist. ., a kutat ásókban jelentkező olmdoti kordesekben „ a marxizmus elméleti megoldásaihoz köz altattak; ahol „TMzt non littu,. oiztositottnak , ott a témaválasztást alakítottuk vilégnezetileg viszonylag senloges tarül-tck fele. Minden kuvatorol clmenahatjuk azono-n, hogy tTMnaválasztásban, a kutatási eredmények árt éledésében szocialista társadalmunk iránti kötelezettség jdlomzi. A kutatók politikai érdeklődésTM igen aktiv; tájékozottságuk viszonylag nag.y mértékű. Az let özet iLalenos ;o! litikai légidre - különösen azokban a vonatkozásokban, amelyek „a politika és a tudomány kapcsolatéban értékelhetők /TMzt műt aTM ja. a tudom \nypolitikai irányelvekről ror.dwZo’ti i;;on ko.xsiruktiv vita is/ - hat irozott fvjf**1 lődést mutat az 19&S ovi állapotokhoz mop-st. A A. aártkongrosszust „mc/gelozőon ..gyes anyagok dkészitÓ30 és vitája során sokirányú segitokeszség volt észlelhető. Ugyanez mutatkozott meg az ifjúság helyzetevei „ kapcsolatos/ugyancsak,Kb száméra készített anya; vita ja soron, a pírt irifl^ftírÍTtózotok bogid -gyes cikkükben - amelyek nem az Intézeti tervhez tartozó munkálatokból születtek - esetenként vitatható, utópisztikus álláspont jdei voltak fdfod ehetők. zokkd az Intézeti munkatársak többsego nem őrt ott egyet. I 1 : i 'fi 1 • m h I d • • I ' Ifi/'.;'-. 1 .pP’ "1 I1 ■ ■ * . I • ■&$:< 1 , L f
