Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1964 (HU BFL XXXV.6.a/4)
1964-04-23
III I I■MIMIT!IHKIIIil'Ilii <HII S ** .....................A 1 #90**---rara? • A L «- 3 -san lebonyolítani egy-egy iskola látogatását. Az üzembon a pe— ’dágógusúakninosen móTJaa nagyszámú ~tlihüTó”~T igyelmét arra a munkafolyamatra irányítani, ami szükséges lenne, A magyarázatot megnehezíti a zaj, a gépek között ninos hely egy nagy létszámú csoport számára, a gyerekek figyelme nem koncentrálódik., A tananyaghoz kapcsolódó, más kerületben 2,év,o üzemek látogatása gyakran osak személyi kanosalatok révén lehetséges. II./ A MUNKÁRA NEVELÉS TAPASZTALATAI AZ ISKOLÁBAN ÉS AZ IFJÚSÁGI SZERVEZETŰ"''7-. { ly Általános iskolákban: fi a,/ A munkára nevelés kérdésében /tekintetbe véve a gyakorlati foglalkozás tárgyi nehézsége it/a legjobb táp asztalai okát az__ alsótagozat L-IV, osztályaiban szere'ztük, Ezekben az ősz”iá'lyohbaá egyrészt a tantervi anyag /környezetismeret/, másy részt, hogy a tárgyak oktatását döntően egy pedagógus végzi, teszi lehetővé az egységes és folyamatos nevelői ráhatást, A felső tagozaton a szakszerű oktatás belépésévol. az ogységes es"'folyamatos nevelői ráhatás differonoiái-fc formában jelentkezik és az együttes ráhatást meghatározza a nevelők pedagógiai tevékenysége' Ifs a tan tárgyi ko no eht ráo io mért éke ♦ Általában a tormószettudományos tárgyak, főleg a biológia, kémia, fizika keretében nyílik lehetőség a munkára nevoTes t antárgy általi' fokozására: nÖvénygyüjtús'T’”*ké's*zLtmények eIcTá 11 itása, házi szemléltető eszközök készitese, stb, A gyakorlati foglalkozás és az elméleti tárgyak közötti konfi oentrációt illetően az a tapasztalat, hogy a gyakorlati foglalkozás keretében a többi tárgyak által nyújtott is mó"reifelfoloT" éry^nvfositika szaktanárok es a tanulbIur~ir~tanuTők ált al a gyalcorlati foglalkozásoké rétében elsajátított ismereteket, mint például: mérés, becslés, anyagismeret, egyszerűbb teohnológiai folyamatok, - a szaktanárok nem használják fel a többi tárgyak oktatásában. b./ A pedagógusok szemléletében a munkára nevelés mint együttes nevelési folyamat megítélése eléggé különböző és függ a nevelők személyiségétől, követelményeiktől. Pld.: napirend kialakítása, ....házi feladatok pontos elkészítése, megbízatások teljesítésének 1 jjellonőrzése, stb« Sok -pedagógus úgy véli, hogy a munkára novo\ 1 lés a gyakorlati foglalkozást oktat~T~Fzaktáhar ~?iTadata / és~~ VfliSá'gát a nevelési folyamát ot Te szükiti e ián tárgy oktatásának Mke rcJTélb e, Mások a munkára nevelést fői g a tanitási időn kivül végzett társadalmilag hasznos munkában látják, melyet az ifjúsági szervezet feladatának tekintenek. ' / Nem tartunk még btt, hogy pedagógusaink a munkára nevelést az egész iskolai nefoeTolmunfca szerves~T^zéni1c és együttes feíadatáilcnalc tekintenie, ./. 6° j I. ; '
