Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1963 (HU BFL XXXV.6.a/4)
1963-09-19
ígtete"' "" '’.."' \ 1 'rel ' 1 J ti ; -4- .' ' J [ > • IsHh!hv As 5. oldal e./ pont j•-nak összeállításánál arra gondoltak, hory nemcsak a párthatározatok végrehajtására kell gondolni, hanem az amott oártsserveset munkatervére is. Est senki sen re si.- 1-aaÍí ;,rra vonatkozóan, homit várnék, nem sikerült teljesen az ^anyagban kihozni, asért mert más ir '-\yu problém-'k merültek fel, másrészt er - 1 r bÍrták, A célja túl széles volt, amit ne ' 1. Sz t- _ nél s’:.t c műn'":'t tov ’• 'olyt;:.' li, js szer-: n•-. ne.: a1, ütni ;v- ig» _ .3 v A lapítsák, tek s terme‘-/si agitáció; faktorai, milsé .,, , i n il-Pzr-'I-Q j '/"".-tál v 'rn-k 33' itsóyet, 3' lenne a hoz •"értókkal elsŐGorhsn. a fehhállóró jogszabály okét mognézhi,Jiiért. ügyé ér zik, egyésék g . ítlói. í iának, Sé jit " iát zatöiy oloésorkan a G.XB abban, hogy az a sok gátié tényező fokozatoson kiküszAk :ihet5 legyen a következő vizsgálat során. *z a me.o állóéit ás, hogy a ICéteTI-ben az átszervezés élrfct a pé.rt szervezetek'énünk"-ja sokkaí intenzivebb .volt. Az átszervez résről a dolgozó!: úgy beszélnek, hogy velük ez lényegében ne . lett megbeszélve. teeg „kell ta teremteni azt a lehetőséget, hogy e határozatok vCvrehajtésát vakban . Égé 'ellenőrizhessék. ■ymom/m neBr> Dezső et. A bizottságnak az ilyen irányú törekvése helyes, mégsem "tanTe"yuTí 8nn7ir8 9 mint olior y 8 zgtet1ok voXns • Ns .:/on ne.-.iéz ci© 1 y — záte lehetett', miután tö'-ben voltak a bizottságban, akik nem rendelkeztek kellő szakmai, tár yi ismerettel, éilután.4 intézetben dol• óztak, kevés idő állt rendelkezésre ahhoz, hogy a dolgok lényénat oeaáll aoits'-k, ezért nem sikerült a pártszervezet ás a gazdasági ve.qTM - ---v-' • 'J- értékelni. ' - • 'imádót lebecsülő szemléleti hibák okát sem tudták megfelelően felmérni. Sokkal eredményesebb lett volna ez a munka, ha egy terve ir - lat viosTM itak vo.-. ;a meg. Jxa reg lene a bizottságnak köv teker : k1.o latként ;a ;a el„ tűzni. ■■ vizsgnl.uj ’.0 , .- -ij: te g '. , 'ci-'.t ill u:~e:n kinek mi a feladata, ez net ' -- ■ o '/t 'Ygy. n • a- te hogyan folyik belTMebre c .i-.uji-.é.bq a pártos a ;azé.asé.gi vezetés. Ennek az anyagnak a lepjen olyan ko; t _ -vésőket, ka táró;-a tokot hozni, arelgeá glé’kre viszik ezt a munkát, nc:e lehet. Az enwi ösztenzea kerdoaet nagyon fontosnak tar -j a, • © •nen o legfontosabbnak. Véleménye szerint a tervez' mun::éban az egyin le. döntőbb dolog, hogy mit vége': , mit tervez a gmrvsso, es amit tor vez, milyen jelentősége van a népgazdaság életében. Hogyan értelceli ezt a munkát a párt-,“a szakszervezet, ill, a gazdaségi vezatea._ A termelési agitáeiét illetően a tervező irodáknál onnan kell kiin> lulni, hogy minden ember tudja azt, hogy mit miért tervez. A köve?késő vizsgálat során t<\bb hozzáértő embert kell odavinni, aki az egyes tervezőkkel Aég a tervekről is él tud beszélgetni. hJllE‘'S áécsi et. Az anyö"ot vizsgálva megállapítható, hogy nem cear a ter?fifaTTP±t.• róciével foglalkozik, következésképpen az anyagnak több óimat is le. etne adni. Az élet minően termiemen meg kell győzni az embereket, igy a termeiéerői is, azonban ha ebe© az anyagos oeler a kunk minden más problémát ami létezik, -akkor semmit sem tudunk meg. { Az ágitációval kapcsolatban különböző előfeltételeket szamok a jelentés első részében, félemrónye szerint, ha az itt leirt -dolgok mind megvannak, akkor már nem is azükce-'.ea a termelési a,,itacio,. Amikor a zt mondjuk, hogy az agitáció problémait vizsgáim", ak.or ' ttéltente I meg kell vizsgálni azt is, hogy mit mondanak az emberek, migen a közhangulat, stb.. Az emberek különböző véleményeire,oroblemaira, ellenvetéseire mi hogyan válaszolunk? Mi az, ami proelemet okoz? Pontos, hogy ne akarjunk az a .it melóval megoldani' min u az ?, amit jobb vezetéssel, szervezéssel1, tervezéssel lehet megoldani. i G \ f \ / ■ ’gi tete-te'tev.’-'tó / fafa MtMirawffilfrrWTm:-. ...
