Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1963 (HU BFL XXXV.6.a/4)
1963-09-19
p' i' k - - 5 -m v • ' feii |M9H ''Wfc Ha a jelentésben felvetett 6. pontot megoldhatnánk, akkor nemcsak a KGI.lTl-ben, hanem még a szocialista orsz "gokban is más volna a helyzet. Ebből adódik, hogy a javaslatok szinte "jókívánságok". Javasolja, hozzon határozatot s VB. - miután a KGMTI problémára mór több jetentós is kitért - elsősorban a vezetés oldaláról vizsgálják meg érdemeiben, hogy mit lehet tenni ennél az intézetnél,_ Ezen túlmenően magát as agitáció kérdésit külön me . lehet vizsgó.lní e. "cg helyeken, ós kifejezetten orra szorítkozni, hogy a 'párt / őrsre mos- és’ helyi gazdaságpolitikájának me -.valósítása érdekében milyen módszereket kell alkalmazni. Tulaj ionképpen esek nem is azoknak" az elvtársaknak szól, okik a vizsgálatot folytatták, hanem inkább a 71-nek, hogy ide olyan eldöntendő kérdések kerüljenek, orré- . len .1 önteni kell. Bókba et. Szerinte a jelentésnek másodlagos feladata volt, hogy -torré" tényezőket hozzon a VI lé. A feladat tulajdonképpen megkutatni, hogy milyen tartalmi célkitűzései vunnak az agitációnak, fi lire irányítsák az emberek figyelmét, mik a konkrét^feladatai a pártszervezeteknek . Erről esett ugyan szó a jelentésben, de - mint a jelentés is mutatja - nem igen vannak ilyen feladatok, nincs egy olyan vezérfonal, ne Ívnek alapján látnánk, hogy a KE.-.TI-ben, vagy másutt mik a feladataink. Meg kell találni azt, hogy _ milyen él- . í kitűzések vannak ezzel kapcsolatban, hogyan irányul erre a part-, KISZ-, és szakszervezet munkája. Ezt azonban feltétlenül konkrétan kell meghatározni. Tervezőirodái szinten egy-egy fontosabb terv jó elkészítésénél meg, kell vizsgálni, hogy a pártszervezet hogyan használja fel a lehetőségeket a csoportos beszélgetések, stb. keretén belül? Miután azt látták, hogy ilyen munka nincs, a jelentésben nem is tudtak erre kitérni. Hely.s lenne, ha a VB utasítaná a bizottságot, hogy továbbra is segítsék elő, hogy a ártszervezetek ezeket a tapasztalatokat cseréljék ki és ezeket általánosítani tudják. Ennek az anyagnak a részkérdése a tervezőirodákban a tervek minőségének eldöntése, konkrét összehasonlításokat lehetne csinálni, ez nagyon hasznos balog lenne. Továbbá ezeket az összehasonli-' tusokat próbálják megismertetni és elterjeszteni, a ezen^keresztül lemérni,"hogy a mi terveink minősége hol tart. Ebben a kérdésben fi nem volna rossz közgazdászokkal konzultálni. A VB ülést abból a ^ szempontból tartja na von fontosnak, hogy irányítsa rá a pártszervezetek figyelmét, hogy ezt a munkát tudatosan végezzék. Kékedi et. Az eddigiek folyamán a termelési agitáció kérdésével ő sem foglalkozott. Vegyes érzések támadtak benne az anyag elolvasása után. A hozzászólásodból kiderült, hogy ez a kérdés nem egyértelmű. A három hozzászólás lényegében 3 féle képpen fogja fel a problémát.^ Szerinte ez útkeresés és tulajdonképpen ez az egész népgazdasági szinten probléma. A beszámoló szerint a tervező irodáknál a népgazdasági szemlélet kialakítása a lég,fontosabb feladat. Szerint* ez túl általános meghatározás, legfontosabb feladatnak a kiadott tervek maradéktalan"végrehajtását /megtervezését/ tartja. A termelési agit"ciónéi ezekre a feladatokra kell mozgósítani. Ahhoz, hogy a XG.HTI célját elérje, jó tervek is kellenek, márpedig nyilvánvaló, hogy az I. Félévben meg nem volt tisztázva, hogy a vállalatnak mit kell terveznie és mit nem, egyébként ilyen probléma más vállalatoknál is jelentkezett. Ilyen körülmények között nem voltak megteremtve a munka feltételei, a hangulat demoralizált volt. Fontos dolog, hogy a termelési agitációhoz a felsőbb szervek is teremtsék meg á lehetőseget, helyi szinten pedig a gazdasági- ’.s a pártvezetéséül, hatarozák meg a kommunisták tennivalóit ebben a kérdésben, mondják meg, hogy mit várnak tőlük, milyen feladatot szabnak e munka végrehajtása érdekében. ; h . ■ ■ , ; » '
