Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1963 (HU BFL XXXV.6.a/4)
1963-04-18
'ró - I I * I w «• ö ■* > i ,' / - • zése miatt sem. Ötször-hatszor kénytelenek meghallgatni szülőket akkor ia, ha nyilvánvaló, hogy jogtalan, alaptalan a kérésük. Hiába kéri az igazgató, az osztályfőnök, a KISZ titkár, a Pedagógiai Tanáos, vagy a tantestület véleményét, 'intézkedése antidemokratikus - a szülők egy része, a nem egyszer a közvélemény előtt ia - ha az sérti a tanuló, vagy szülő "érdekeit"./ .A vezetés demokratizmusa legszembetűnőbben a pedagógiai Tanács működtetésén keresztül mutatkozik meg jelenleg középiskoláinkban. Többségükben ebben a tanévben alakult meg. Ahol már az előző tanévben is meg volt, ott működése rendszeresebbé, tervszerűbbé vált. Összetétele iskolánként változó. Az esetek többségében tagja az igazgató és ta helyettese/i/, a párttitkár,x a Sz.B. elnök, a KISZ segitő tanár, a fontosabb munkaközösségek /pl. osztályfőnöki/ vezetői. Előfordul, hogy meghívják az ülésre az Sz.M. elnökét, vagy az üzemi oktatót. Az esetek többségében havonta tartanak ülést. Ebben a tanévben ilyen és ehhez hasonló kérdések szerepeltek a napirenden: a következő havi munkaterv, a hospitálások megszervezése, a félévi munka értékelésének szempontjai; a tisztaság, jutalmazási javaslat. A jogi statust tekintve ez a testület az igazgató tanácsadó szerve, gyakorlatilag az igazgatóval egyetértésben határozatokat hoz a Pedagógiai Tanács. I A demokratizmus további kiszélesítését jelenti az a gyakorlat, hogy a határozat végrehajtásáért felelős tanácstag a tanácson kívüli ak- , fa tivákkal végzi el a feladatot. A vezetés demokratizmusa megfelelő a magatartás, a hangnem szempontjából ia. Középiskolásaink vezetői beosztottaikat a a szülőket munkatársként kezelik, az ifjúsághoz való viszonyukat az iránta érzett felelősség szabja meg. A demokratikus formák megsértése gyakoribb a pedagógusok, szülők és tanulók, mint a vezetők részéről /fenyegetés; a kere3, az utasítás elszabotálása; rosszindulat, elfogultság feltételezése/. A már említetteken kivül /értetlenség, hivatali kötelességként való felfogás/ vannak olyan szubjektív tényezők, amelyek a vezetés demokratizmusának kibontakozását akadályozzák. Ilyen a konzervetivizmus, a régihez való ragaszkodás. De sokkal több az objektív tényező. Még a fentemlitett szakszervezeti anyag /amelyet pedig a kérdéskomplexum legátfogóbb, legigényesebb tisztázására való törekvés jellemez/ sem ad megnyugtató választ 1 L , , ■ •-—-rt-—^——-------------------—*--------—' I
