Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1977 (HU BFL XXXV.6.a/3)

1977-09-22

■ Í legfontosabb eleme. A továbblépés érdekében az alapszervezetek munkájuk kiemelt részét képezze e terület. - A hármas követelmény értelmezése, érvényesitése fejlődött, de sok tekintetben értel­mezési gyengeségekkel találkoztak. Világossá kell tenni, hogy az alapkövetelményekből semmiféle indokkal az alapszervezetek nem engedhetnek. Lényeges elvi dolgokat nem lehet összetévesz­teni, pl. politikai megbizhatóság, ós politikai elkötelezettség kérdése. Ezért több segitséget kell nyújtani a helyi sajátossá­gokhoz jobban igazodó követelményszintek meghatározásához. S- Nagyon fontos kérdés a káder- és személyzeti munka demokratiz­musa szinvonalának az emelése, bár ezen a területen is lényeges fejlődésről kaptak számot. Fel kell hivni a figyelmet, hogy a rendelkezésre álló összes eszközt jobban használják fel, első­sorban a káderkérdések előkészítése szakaszában, de folyamatá­ban is erősitsék a demokratikus elemeket. Gyakran a káderkér­­dések nem megfelelő előkészítése vezethet hibás döntéshez. Különösen fontos a káderkérdések eldöntése során a hatásköröket gyakorló állami és politikai szervek szoros együttműködése, vé­leményösszhangjuk biztosítása. - A képzés,a továbbképzés lehető­ségei és szükségessége között még mindig tapasztalhatók eltéré­sek. Ezt a munka hatékonyságának növelésével csökkenteni lehet. Arra kellene felbivni a figyelmet, hogy az eddigieknél sokkal jobban-a KB. ajánlása szellemében- összehangolt képzési tervek legyenek, és optimálisabb mértékben küszöböljék ki a gondokat a képzés, továbbképzés folyamatában. Nagyobb legyen a rend, a fegyelem, a következetesség, a nem kivánatos elemeket szűrjék ki. Biszku Béla: A jelentésben foglaltakkal egyetért, azonban néhány általános észrevételt tesz. Az anyagban szó van a politikai és kádermunka összefüggéséről. Közismert tétele a Marxizmus-Leniniz­­mus-nak, hogy ha a politika jó, akkor a politika megvalósitása annak érvényesitése a vezetőkön múlik. Az országos helyzetet megitélve vezetők vonatkozásában elmondható, hogy alkalmasak ~ a feladatok megoldására. A XI. kongresszus jelentős társadalom­politikai célkitűzései megvalósításának időszaka van. Több szó esett a bizalomba az őszinteség légköréről is. Többszőr vissza­térnek az alkotó légkör konstruktív munka biztosítása érdekében e témára, különösen a párton belül. Ez a kérdés nem egyszerű, hanem igen bonyolult. Jelenlegi szakaszban a társadalom gazda­sági gondjai kerültek előtérbe, a párt és a társadalmi szervek * kijelölik feladataikat. A párt egységének, a társadalom egysé­gének nagy jelentősége van abban, hogy ilyen viszonyok között a kitűzött feladatokat meg tudják oldani. A bizalom, a nyíltság és az egység összefüggésben van. - A jelentés is szól a hármas követelmény egységéről. Amikor az 1973-as határozat készült igen sokat beszélgettek arról, hogy 3o évvel a felszabadulás után hogyan értelmezik a politikai megbizhatóság kérdését. Mert az nem u^yan az, mint 1948-ban, vagy 1954-ben volt, de megvan a veszélye annak, hogjr a régi hibák felszínre jönnek. Ha valaki a közéletben szétnéz, vannak bizonyos dolgok, amik 1956-hoz is vezettek, úgy tűnik, hogy megint előjöttek. A po­litikai megbizhatóság magában foglalja, hogyan viszonyul a ha­talomhoz, az emberekhez akikkel dolgozni kell. Nemcsak készség, képesség, hanem érzi-e hogy kiktől függ, a vezetőktől, vagy azoktól az emberektől akiknek a sorsáért felel. A szakmai hoz­záértés tekintetében is differenciálni kell. i 1— ,1,1.1. ......—-------------------———---------------------------------'■ í 7 . • , ' ' ; ■; . > J

Next

/
Thumbnails
Contents