Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1976 (HU BFL XXXV.6.a/3)
1976-06-04
A korszerű vezetéssel kapcsolatos elvárások megvalósulását nehezíti, hogy az oktatási intézmények általában nem rendelkeznek az ehhez szükséges személyi feltétellel. Különösen a vezetői önállóság növekedésével /munkáltatói- és bérgozdálkodási jogkör/ oz intézményvezetőkre olyan feladat és felelősséghalmaz iárul, celynek sem felkészültségük, sem idejük miatt nem tudnak eleget tenni. Ugyanakkor gyakran hangzik el az a jogos kifogás, hogy az önálló jogok adományozása, sokszor csak látszólagos, mert a különböző kötöttségek miatt azzal nem tudnak élni, s igy ezek a jogok időnként nem lehetőségeit, hanem nehézségeket jelentenek# Egyre élőbb annak veszélye, hogy intézményvezetőink pedagógiai központ helyett adminisztrotiv-ügyintézővé válnak. 2. A nevelő-oktató munka helyzete_ A felnövekvő ifjúság intézményesített ne ve lése már oz óvodában megkezdődik. Különösen nagy jelentőséget kopott ez a feladat oz új > nevelési program bevezetésével. A nagy gyermeklétszám miatti zsúfoltság ellenére.- valamennyi óvodában zökkenőmentese?, oldották meg Ó'Y az új program bevezetését, s ennek eredményeként a ?evelŐ-oktató tevékenység színvonala javult. Óvónőink nagy lelkesedéssel és fáradhatatlanul végzik munkájukat. V Jelentős eredményeket értek el a kisgyermekek családiasabb, érdeklődésüket kielégítő foglalkoztatásában, oz önállóságra nevelés, a közösségi nevelés, a szokások kialakítása terén. Különösen jelentőssé vált oz óvodák iskolaelőkészitő tevékenysége, amely - általános iskoláink tanúsága szerint is - egyre eredményesebben folyik. Megállapítható, hogy kerületünkben az új nevelési program alkalmazása a gyakorlatban eredményesen indult meg, s ez mindenekelőtt óvónőink magas színvonalú tevékenységét dicséri. Az oktatáspolitikai határozat végrehajtásának eredményeként iskoláinkban is javult a nevelőmunka. A pedagógusok nagy többségének szemlélete a nevelés helyét, szerepét és fontosságát illetően egységesen pozitív, elfogadottá és gyakorlattá válik a nevel-sközpontú iskola megvalósítása. A tanítás nevelőhatása növekedett, az egyes órákon előtérbe került a világnézeti, politikai, erkölcsi nevelési lehetőségek tudatos kihasználása. A pedagógusok többsége helyesen látja a vilárnézeti-politikai .va- .. lamint erkölcsi nevelés legyedét, szerves egységét, helyét" és kölcsönhatásait a nevelés egész folyamatában. Egyértelművé vált a pedagógus személyiségének kulcsszerepe, a személyes meggyőződés és f példamutatás fontosságé. Különösen az elmúlt félév nevelési értekezletein mérték fel testületeink a világnézeti-politikai és erkölcsi nevelőmunka eredményeit és fogyatékosságait. Megállapítható volt, hogy pedagógusaink tevékenysége ezen a téren is döntően pozitív. Elsősorban az ideológiai-politikai ismeretek adása terén értek el sikereket mind a természettudományos, mind a társadalomtudományi tárgyakban. Eredményes az ok-okozati összefüggések megláttatása,az anyagi világ valóságának és összefüggéseinek felismertetése, a ^ tudomány és technika fejlődésének megismertetése, a törvényszerűségek feltárása, a materialista történelem-szemlélet formálása. Tanulóink élénken érdeklődnek a külpolitikai kérdések iránt,kellően tájékozottak a világ eseményeiről. Általában fejlett bennük a szolidaritás érzése, a békeszeretet; a háború, az erőszak, a fajgyűlölet, e fasizmus^elítélése. Hazánk és a szocialista országok kapcsolatának gazdasági és politikai kérdéseiben, oz internacionalizmus kérdésében többnyire helyes, pozitív álláspontot foglalnak el. j, 604/1976. M i br J ^ T —-------------— --------
