Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1976 (HU BFL XXXV.6.a/3)
1976-06-04
I ' jflffplf' '■ j ► ■ . , ;s Az eredmények mellett megfogalmazódnak a világnézeti nevelőmunka , feladatai is. Törekedni kell a tudományosabb, életszerűbb ismerétek nyújtására; a szaktárgyak közötti koncentrációval, az integrál ció megteremtésével az egységes világkép^világnézet'kialakítására,. Erősíteni kell a nevelőmankábon az érzelmi ráhatást.•Többet kell foglalkozni a bel- és gazdaságpolitikai kérdésekkel. Nem szabad sematikus nézeteket tanítani, a valóságot a maga ellentmondásával.- de nem kívülállóként - kell bemutatni. Nem viselkedési reflexeket kell kialakítani tanulóinkban, hanem blyan autonóm személyiségekké kell őket nevelni, akik beépítik magukba a szocialista nézeteket, erkölcsi normákat, s bármilyen élethelyzetben aszerint is cselekszenek. Kiemelt nevelési feladat az ifjúság közösségi nevelése. önkormányzó képességük fejlesztése, a közéletiségre nevelés. Ez a folyamat is már az óvodákban megkezdődik. Óvónőink általában szép* eredményeket érnek el a közösségi élet kialakítása és elmélyítése terén, felébresztik a gyermekekben a közösségért, az egymásért végzett munka örömének érzését. /■Sí Szép fejlődés mutatkozik iskoláinkban is a közösségi nevelés, a kfc~ zösségi felelősségtudat kialakítása és formálása terén. Elsősorban az önkormányzat erősödésével,© közéleti aktivitás fejlesztésével kapcsolatosan észlelhető sok pozitívum. A mozgalmi munka segítésében, irányításában, a tanórán kívüli tevékenység szervezésében, a szabadidő-pedagógia új útjainak és módszereinek kereséseken és alkalmazásában a pedagógusok többsége dicséretes tevékenységet vége». Tapasztalatok szerint az egyik legfontosabb mozgalmi-pedagógiai kérdés továbbra is a nevelők indirekt irányító szerepének helyes értelmezése és megvalósítása, hogy a pedagógus a mozgalomban ne csak a "fegyelem biztosítója", hanem a tartalmasabb mozgalmi élet elősegítő je Hegyen. I A munkáronevelés,6 tanulók munkaerkölcsének, belső motivációs erőinek megteremtése pedagógusaink munkájában fontos helyet foglal el. A gyermekek már az óvodában "megtanulják" az önkiszolgálás szabá- i _ lyait, elvégzik saját személyükkel kapcsolatos feladatukat, megismerik a munkaeszközöket.. Általános- és középiskoláinkban a munkáranevelésnek már sok hagyományos módszere van: szaktárgyi lehetőségek kihasználása, társadalmi munkavégzések, gyárlátogatások, gyakorlati foglalkozás stb. Az ‘■j elmúlt időszakban különösen a fizikai munka megismertetésében, a társadalmi munkák formáinak és tartalmának bővítésében mutatkoznak f eredmények. A pedagógiai tevékenységben rendszeres gyakorlattá vált a tanulók tudatos és tervszerű pályairányítása, egyelőre azonban nem a kellő eredményességgel. Örvendetes tény, hogy az általános iskolát végzettek 99-100 százaléka tovább tanul, de- sem a népgazdasági érdekeknek nem felel meg, sem a tanulók reális képességeit nem tükrözi, hogy. 80-90 százalékuk gimnáziumban vagy szakközépiskolában. Növelni kell a szaknunkáské*zőkbe való beiskolázást. Az elmúlt években némileg javult, reálisabbá vált gimnáziumainkban 1 a felsőoktatási intézményekbe való jelentkezés, azonban még mindig jóval magasabb mint a felvettek száma. Az a tapasztalat, hogy a jelentkezőknek mintegy 25-55 százaléka jut be érettségi után az egyetemre, főiskolára, a többiek számára a munkábaéllás csalódással kezöfiődik. Ezen van hivatva segíteni, hogy az érettségivel egyidőben tanulóink a jövőben azonnali elhelyezkedést biztosító - gépkocsivezetői és kezelői, műszaki rajzoló, gépiró - képesítést szerezhet- ͧ nek. 605/1976. I L ^ J • ■ X H®®X/YfXX®8YX:8 / '■ Í-.'gg'/gX /X i
