Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1972 (HU BFL XXXV.6.a/3)
1972-01-09
> [' ... f 1Vr <0; v£pfᣠ' .'■'■/ 1./ Az említett jelentés kimutatta, hogy az üzemi őonokratizmus nem minden területen szabályozott megfelelően- a meglevő szabályozást is csak kevéssé /agy egyáltalán nem ismerik. Gyakran formálisan kezelik a létrehozott formákat, nem forditanak gondot az információra, a dolgozók véloményalakitásának elemi alapjára* Ott viszont - olvashatjuk a jelentésben - ahol az üzemi demokrácia jól érvényesül, jobbak a vállalati eredmények, kisebb a fluktuáció, egészségesebb az üzemi légkör, stb.. Hasonló eredményeket hoztak - a tudat oldaláról — a magunk vizsgálatai is. Hőként a kérdőíves felmérés adatai tükrözik jól, de a pártoktatásból és az információs jelentésekből is kiviláglik, hogy a dolgozókban él az igény az üzemi- munkahelyi demokratizmus iránt,■de gyakran maguk sincsenek tisztában a jogaikkal, lehetőségeikkel és kötelességeikkel. Gyakoriak az üzemvezetés módjáré, eredményeire vonatkozó észrevételek, de ezek a maguk helyén ritkán kapnak hangot. Általában__ elterjedt az a vélemény, hogy az "uj gazdasági mechanizmus"__ ff ISgabb Terel biztosit -1 elvben - annám, hogy a dolgozok hajúra Kónyán háiTathass'AI'szavuká-r,' VelőméHyufco! münkahelyüK valame nny í Tő nyege s~~ dolgában ‘/'Tfe aKKe z 'tÜljlT asfa Teri ne szükség.” A gazdaságirányítás uj rendszere mindenesetre úgy él a köztudatban, mint első lépés a szooializmus építésének hatékonyabb formái felé, de még számos további lépésre van szükség, főleg társadalmi konzekvenciáit illetően ahhoz , hogy'a tömegeket aktívabban bevonja üzemük, vállalatuk gondjainak intézésébe. A vélemények többsége megegyezik abban, hogy a legsürgetőbb le-_ pÓs Fppen aztaí^zejji/őgmo&áH^us[ bAvl^ Az uj gazdasági mechanizmus által teremtett feltételeknek a bérskála széthúzásának, a differe noiáltabb bérezés elvének érvé nyesitését álta 1 ában heTyesleiseTTogaajakT Te nagyon éles"' tiltakozá's~Tiangzík eT az ín d~oEoXat'Tan arany¥aTahs^gqk. a níúrilganelkül szerzett”jövedelmek eXIen. "’ÜSaKhem vaTamennyx kérJoivra érkeztek öTyan válaszok, nmcIyeK'Lu társadalmi ^érdok háttérbe szorulását, a csoport és az egyéni érdek előtérbe kerülését kifi fogápolják. Az ügyeskedők, a haráesoló.k, a vállalkozókká növőf nem kellően ellenőrzött kisiparosok visszaéléseinek megszüntetését, az uj gazdasági mechanizmus következetesebb alkalmazását, egyes kinövéseinek lenyesegetését várják, követelik a légáltalánosabban* A problémák hátteréről- okairól clszó.rtabb, bizonytalanabb vélemények találhatók* Uéh-'ay vélemény az igazgatás gyongoségéről, hellyel-közzcl megmutatkozó korrupt tondone-iákról szól© Mások a szooialista tulajdonviszonyokban meglévő különbségekre vezetik azokat vissza* Az állami iparban tapasztallak.0 bérezési problémák a munkáérővándoxlás, a munkaerkölcsben mutatkozó , problémák okait abban látják, hogy nig az állami tulajdont számos megkötés teszi nehézkessé, addig a mezőgazdasági és a kisipari termelőszövetkezetek - a csoport tulaj dón. alapján - szabadabban mozoghatnak, rájuk non vonatkozik a munkac rőgazdálkodás és bérezés sok-sok előírása* V -Ét. ./•• „ . 24 ! >■ Í / •. mim ■... ---■; ——— ....M...... - — —-— •-------—--i ;■ ;'■¥’]¥ ’* ró.'-: i . ' ' ' ■ ffÁró- ff; ■ . . 1 ' . -fi i r—- - • - ^ . ......_...............................................
