Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1970 (HU BFL XXXV.6.a/3)
1970-05-05
i ' ■ 7 ' 77p|aj ' . ■ m■’■ **■ . ii ■■■•»; f■ viípWf,p ipw ! ,¥> tJHSil ■ f 1 !■ Wmms 8vv-,s*,*t.* ‘ * vy sPXMpMI rararaa l^R'’'^ 1 Beszédekben, publicisztikai írásokban nagyon gyakran — sze: I H rtntem ok és szükség hélkül — felváltva használják az „ifjúság” i H és a „fiatalok” kifejezést, holott ezek nem pontosan ugyanazt . jelentik. Én azt tartom helyesnek, hogy amikor általános meg- 3 H ítéléstől van szó, akkor ifjúságról beszéljünk, amikor pedig a || differenciált megítélésről, akkor fiatalokról szóljunk. ■' 7 - j 1 H Ami az ifjúságot illeti, politikai, erkölcsi állapota, helyzete szorosan összefügg a társadalom politikai, erkölcsi állapotával Ki és helyzetével. A szocializmust építő magyar nép életének, tevéig kenységének minden területén megfelelően és méltóképpen jelen Ej van az ifjúság. A fiúk és leányok — a magyar ifjúság óriási l 7 H tömegei — vagy tanulnak, készülnek a szocialista építőmunkára, vagy már részesei is az építésnek. Tevékenységük a becsületes,H egyszerű kötelességből elvégzett munkától a nagyon szép példára mutatásig terjed. A szocialista munkaversenyekben, a szocialista ■ brigádmozgalomban — ezt a statisztika is tanúsítja — az ifjúság 1| nagyon szépen, számarányának megfelelően, ha nem annál na|’j gyobb mértékben vesz részt. Szerintem ez a magyar ifjúság alap-7, 1 H vető megítélésének helyes kiindulópontja és mércéje. fjjPP i ■ Persze, ha valaki azt kérdezi, milyenek a fiatalok, már rendlg kívül nehéz válaszolni, ugyanúgy, mintha valaki azt az abszurd t ! I M kérdést tenné fel, hogy milyenek a felnőttek? A legegyszerűbb válasz, hogy különbözőek. Amikor tehát arról van szó, milyenek a fiatalok, differenciálnunk kell. Különben csak üres szal- H mát csépelünk és frázist pufogtatunk. Nagyon fontos az is, hogy miként ítéljük meg az ifjúság társadalmi törekvését. A tőkés világ, a vezető kapitalista hatalmak társadalmában élő ifjúság megmozdulásaira — legyenek azok 1 akár az Egyesült Államokban vagy Japánban, Franciaországban vagy az NSZK-ban — a különbözőségek mellett fő vonásként az a jellemző, hogy fellépésük összhatásában a kapitalista ideológia és politika, a burzsoá társadalmi rendszer elutasítását célozza. Ez a törekvés sokszor nagyon kialakulatlan formában, anarchikusán megy végbe. Amennyire világosan kitűnik a fennálló rendszer tagadása, annyira látnunk kell azt is, hogy csak az ifjúság egy része kapcsolja össze a kapitalizmus tagadását a szocialista rendszer igenlésével, az érte való harc vállalásával. Mire törekszik az ifjúság a szocialista országokban? Igyekezeí| tűket alapvetően az határozza meg, hogy szemben a kapitalista f| országok ifjúságával nem tagadják, hanem igenük a rendszert, a szocializmus ideológiáját, poütikáját. Érthető viszont, hogy a Í uí¥ J ^ 77-raBii -Űi 6íf -.
