Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1965 (HU BFL XXXV.6.a/3)
1965-03-24
II Illáim.■■IHTKII '• * *'1 j ‘ l"- ' ' V • * ‘ * ‘‘Ví V$V *>*' 1 t ' ■ IMBMWiaWWMMtaoit. f 7 ~ ^ ‘ ' — -'•• •• •*••• •• ' - .. t'.A-l, Y'-íWff'i •'.■<.•■;, I , • ■ C. -/ •• 6 w < • Ha távlati tervezésről beszélünk, foglalkozni kell azzal is, nogy köti a helyi tanácsokat egy sor olyan ellontmoridás, amely nem engedi meg, hogy teljes egészében a kerület gazdái legyenek* A várospolitikát az egész fővárosra kell tervezni, amely tervek irányadók a kerületek számára is* Ez viszont, nem jelentheti azt, hogy fentről szabják meg a tennivalókat, •».kerület demokratikusan választott szervének ne legyen beleszólása. Véleménye szerint ezen a területen feltétlenül oldani kell a jelenlegi kötöttségen* Előfordul olyan eset, hogy a tanács, ill.választott testület lerögzít egy álláspontot, és azt a felsőbb szervnél egy hivatalnok egy tollvonással keresztülhúzza. Ez helytelen, - Budapesten minden kerületben igy nálunk is egységesen kimunkált városrendezési terveket kell figyelembe venni, ami érthető is, viszont helytelen „az, hogy az OT-naK legyen a feladata kijelölni pl, hogy a várban az iskola hol épüljön, és a kerület illetékes szerveinek ne legyen beleszólása. Több példát tudna mondani, - Szeretne szóvátenni olyan problémát is, hogy vajon a kerület távlati fejlsztési terve egészében figyelembe veszi-e kerülőért tünk és intézményeink jellegét, a lakosság összetételét, és az ebből fakadó különböző követelményekre /milyen választ ad* Érdekes dolog, mert a kerület lakosságának 3o%-a közép, főiskolai és egyetemi végzettségű. Nincs a fővárosban még egy ilyen kerület, hol a lakosságnak ilyen nagy százaléka rendelkezne az említett képzettséggel és ez nyilvánvaló dolog, hogy az igényekben is másként jelentkezik, mint a IX, ill, XIII, kerületben, A kerület lakóinak 42,6 %-a szellemi dolgozó, így a jelenlegi és a fokozódó igényeket is ki kell majd elégíteni, ! Gondolni kell a kulturális igényekre is, mert a kerületben alig van lehetőség a kulturális igények kielégítésére. Nem hiszi, hogy a kerület lakossága osak azt az egy mozit igényelné ami jelenleg a kerületben van, A távlati fejlesztési tervben 2„mozi éjDiteaét irányoztuk elő, A jövedelemmel az igények is ‘ nőnek, kérdés, hogy üzlethálózatunk megfelelő-e a megnövekedett igények kielégítésére? Véleménye szerim; a kerület jellege egy sor járulékos dolgot magával vonz, Eoijen a kerületben jobban kell gondoskodni arról, hogy megfelelő mennyiségű félkészáru álljon rendelkezés re, és a közétkeztetési hálózatot jobban ki kell szélesíteni, mert igénylik. t- Állandóan arról beszélnek, hogy a kerület a zöld övezethez tartozik. A pork terület nagyon jelentős, de senki sem gondol arra, hogy az 5, legsűrűbben lakott kerülete a fővárosnak, 1 km2-re 14*511 fő jut. Hozzájárul a kerület zsúfoltságához a vari diákszálló és a különböző munkásszállók lakéi. Kérdés, hogy Budapest egyik legexponáltabb kerületében szükség van-e looo személyes diákszállóra, ós a munkásszállókra? Ezeket a problémákat is erőteljesen kell felvetni,- Érdekességként megemlíti^ hogy a kerületben igen nagy a vándorlás, 1%3-ban 3395 fo költözött vidékre, ugyanakkor vidékről 3532 fő jelentkezett be a kerületbe, “zerinte ez is a diákszálló és munkásszállók lakóinak változása miatt történik.- Másik vitatható probléma a szociális intézmények helyzete, Sérelmezik a kevés születést, ugyanakkor gondolni kell arra, hogy megtettek-e mindent annak érdekében, ami ezt elősegíti, gondol iét az óvodai bölcsödéi ellátásra, lakásfejlesztésre st. Ha a távlati fejlesztési tervet nezik, bölcsödéi és óvodai szempontból figyelembe keH venni, hogy az 1964-es statisztikai adatok szerint a kerület 4 'Bölcsődéjében 165 fétőhely van. Ugyanakkor a o—2 eves gyermekek szama lo81 fő. Jelenleg a gyermekek 15 %~át tudjak elhelyezni a kerület bölcsödéiben, / ■ ... . * & ) / . ..
