Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1964 (HU BFL XXXV.6.a/3)

1964-10-13

. .... 7 , .. | v i 1 ' ,■ --------­ü ; ' " K :fl 1/77'l i L Y .űfe’-*’" \ a termelési eszközök, a munka és eredménye és proletárdiktatúra nem a néptől elidegene- I kikerül a dolgozó ember ellenőrzése alól, az dett, hanem az elidegenedést leküzdő erők. ! emberi viszonyok dolgok viszonyának képét A társadalom objektív fejlődési iránya szük­öltik, a társadalom fejlődéstörvényei felismer- ségszerűvé teszi a marxizmus-leninizmus osz-C hetetlen, rejtélyes, ellenséges hatalmakként tatlan szellemi uralmáért vívott küzdelmet. M működnek, amelyekkel szemben az ember te- A marxizmus és a szocializmus egységének ta­) hetetlen. A nálunk is ható polgári, revizionista gadása, a marxizmus nélküli szocializmus gon­felfogás megfosztja az elidegenedés fogalmát dolata - a személyes jószándék ellenére, ob­konkrét társadalmi meghatározottságától, időt- jektív következményeit tekintve nem előre, a len - általános érvényt tulajdonít neki. Ez a kommunizmus felé, hanem vissza, a kapitaliz­felfogás összezavarja a valóságos frontokat: mus fel£ fordítaná fejlődésünk útját. 7Y7' nem a kapitalizmus és szocializmus, hanem az A kapitalizmusból a szocializmusba csak a mOBmlmM elidegenedés és nem - elidegenedés szemben- marxizmus eszméinek - a proletárdiktatúrá-I állása képezi számára a fő problémát. S lep- nak és az osztályharcnak, a párt vezető szere-< léül szolgál a szocializmus elleni támadásnak, pénekés a tömegekkel való egységének — meg- / amikor a proletárdiktatúrát „elidegenedett ha- valósításán át vezet út. A szocializmus teljes \ talomnak”, a népgazdaság tervszerű állami felépítése a szellemi életben is csak előrelépés irányítását az elidegenedés forrásának tekinti, lehet: a marximus-leninizmus teljes győze-Valójában a szocialista forradalmat vezető párt lemre jutása. HARC A NACIONALIZMUS ELLEN, A SZOCIALISTA HAZAFISAGÉRT ÉS NEMZETKÖZISÉGÉRT * Azoknak a polgári és kispolgári áramlatok- nek, mint minden országban, hazánkban is / nak, amelyek leginkább keresztezik és vészé- vannak nemzeti sajátosságai. A nacionalizmus lyeztetik a marxizmus térhódítását, fő eleme és azonban felnagyítja, abszolutizálja ezeket a sa- y kötőanyaga a nactalizmusrÁz Imperjalisták játosságokat, a meglevő szocializmust lényegé-) hozzáfűzik azt a reményüket, hogy sikerül meg- ben csak külső formának tekinti, amelyet vala­bontani a nemzetközi kommunista mozgalom miféle mitikus magyar nemzeti tartalommal J / egységét és fellazítani a szocialista országok kell megtölteni. Az MSZMP elutasltja_ezt.a.M-| közösségét. cionalista felfogást és al>ból indul ki, hogy. al , , , szocializmusnak és a szocializmushoz vezető úti A nacionalizmus bonyolult jelenseg: szerepe, ^ minden orgzá ban aiapvetően közös tartalJ \ konkrét jelentősege a történelmi korok, a vál- ^ törvényszerűségei vannak, ame­\ tozó társadalmi es osztályviszonyok, a nemzet- ^ marxizmus tudományosan is feltárt. H i vív°tt harcokban, az osztályküzdelmekben ját- rialista nemzeti elnyomástól és kizsákmányo­szik. Ma Magyarországon a nacionalizmus le- Megteremtette és biztosította az igazi nyege a társadalmi fejlődés nemzeti kere - nemzeti függetlenséget. A szocializmus építése nek, a nemzeti sajátosságoknak az abszolutizá- ,g nemzeti függetlenségünk védelme hazánk­lása, a nemzeti formának a szocialista tarhüom ^ ^ elválaszthatatlanul összefonódott. A szo­fölé helyezese, a nemzeti érdekek szembe - cialigta országok közösségének, ezen belül első­tása a társadalmi haladas nemzetközi érdekei- gorban a Szovjetuniónak a segítségére támasz­ve1- kodva vertünk vissza minden imperialista kí-i Pártunk harca a nacionalizmus ellen mindé- sérletet, amely arra irányult, hogy kívülről be­nekelőtt gyakorlati küzdelem volt, s ma is az. avatkozzék népünk életébe és megsértse nem-A nacionalizmus a tőkés társadalmi rend, szü- zeti szuverenitásunkat. A nemzeti függetlensé­lötte, ezért a hazánkban végbement szocialista get £s SZUVerenitást azonban csak a szocialista-7 ? 7 I átalakulás döntő lépés volt a nacionalizmus tár- közösség érdekeit és az egyes szocialista orszá­sadalmi gyökereinek a felszámolásában, de ez- gok nemzeti érdekeit egyaránt sértő naciona- ( zel még távolról sem szűnt meg. lista szemlélet állíthatja szembe azokkal az új- \ A nacionalizmus elleni harc fontos kérdése a típusú nemzetközi kapcsolatokkal, amelyek a I I szocializmus és a szocializmushoz vezető út szocialista országok között kialakultak es fej-1 marxista értelmezése. A szocializmus építésé- lödnek. He-

Next

/
Thumbnails
Contents