Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1964 (HU BFL XXXV.6.a/3)
1964-10-13
indulópont kell, hogy legyen a szocialista or- Végérvényesen és maradéktalanul fel kell szágok magasabbrendű, internacionalista szel- számolni a szocialista országok kapcsolataiban lemű, a nemzeti önzéstől mentes együttműkö- a “Altból örökölt nemzeti önzést és előítéletedésének kialakulásához. A jaemzrtLelzárkózás, k^ Ebben a kérdésben csak akkor érhetünk el függetlenség nacionalista értelmezése kárt Isemn Útmutatásait követjük, i • j • t 4 . , . •— amely szerint a kommunistáknak elsősorban x okoz minden szocialista országnak, de elsósor- gaját nemzetük nacionaiizmusávai kell megbán annak az országnak, amelyben ez a szemle- küzdeniük let és gyakorlat érvényesül. Felidézi annak ve- A nacionalizmus elleni harc sikerének egyik > szélyét, hogy az imperialisták szocialistaellenes feltétele, hogy a kommunisták a néptömegek manővereinek eszközévé teszi azokat, akik erre nemzeti érzéseit szocialista hazafisággá fejlesz- I az útra lépnek. szék, sokoldalúan mutassák meg, hogy az egye-A szocialista országok fejlődésének és egysé- d”li nemzeti politika: a szocializmus építése, gének fontos tényezője a szocialista gazdasági Téves az a felfogás, amely a szocialista hazao világrendszer építése és erősítése. Parancsolóan fiságban a szocialista tudatnak csupán vissza\ diktálja ezt a termelőerők fejlődésének objek- felé néző, a történelmi múltba forduló oldalát ( tív törvénye; csak nemzetközileg összehangol- látja; a szocialista hazafiság a szocialista nem- mm tan hasznosíthatjuk hatékonyan a szocialista zethez, tehát az újhoz tapad. Eggyéforrt az inországok népgazdasági erőforrásait, növelhet- ternacionalizmussal, azzal a meggyőződéssel, jük gyors ütemben a munka termelékenységét hogy a nemzetközi munkásosztály minden si- és a dolgozók életszínvonalát, nyerhetünk tért kere a mi erőnket is gyarapítja, hogy a szociaa kapitalizmussal folyó gazdasági versenyben, lizmus jövője hazánkban elválaszthatatlan a A nemzetközi gazdasági együttműködés tökéle- kommunizmust építő Szovjetunió, a szocialista tesítéséhez sokféle ellentmondást kell megolda- országok, a nemzetközi szocialista és demokrani és sok nehézséget kell leküzdeni. A szocia- tikus küzdelmek fejlődésétől, s ezért a jövőbe lista országok a gazdasági fejlettség különböző mutat. % A szocialista hazafiság népünk szociaszintjén vannak, nyersanyagbázisuk és törté- lista vívmányaiból, forradalmi alkotó tettei nelmileg kialakult termelési struktúrájuk élté- nemzeti és nemzetközi jelentőségének tudatára és sokmindenben magán viseli a múlt nega- bél táplálkozik és arra irányul, hogy munkánk, ( tív örökségét. A kapitalizmustól a szocialista politikai, gazdasági és kulturális eredményeink országok terhes eszmei örökséget is kaptak: a a magyar dolgozókat a kommunizmus magaslanemzeti bizalmatlanságot, nemzeti előítélete- taihoz közelítsék, a szocializmus, a haladás, a két. Az előrehaladás szükségszerű nehézségeit béke nemzetközi erőit gyarapítsák. | A VALLÁSOS VILÁGNÉZET ÉS AZ ATEISTA NEVELÉS A szocialista tudatformálásnak, a dolgozók kommunistákhoz való viszony kérdésében mó-i -'jfjMMifÁ világnézeti nevelésének fontos része a társadal- dosította álláspontját. Ebben az erőviszonyok> | munkban legtömegesebben ható idealista esz- nak a béke és szocializmus javára történt meg| merendszer, a vallásos világnézet elleni harc. változása tükröződik. Az egyház józanabb ve-Az utóbbi időben tapasztalható, hogy több zetői, élükön XXIII. Jánossal, felismerték azopártszervezetünkben bizonyos zavar keletke- kát a veszélyeket, amelyeket a merev, béke- ) ti zett a vallás elleni harcban. Ennek az az oka, és kommunistaeillenes irányvonal érvényesítő- ' hogy sok helyen nem látják világosan az ateista se az egyház számára jelenthet. A Vatikán, nevelő munka feladatát és legjobb módszereit hogy megőrizze vallásos tömegeit, arra az állás} abban az új helyzetben, amely az egyházak és pontra helyezkedett, hogy megengedhető a / az állam viszonyának normalizálásával, vala- kommunisták és a hívők, a szocialista állam és ) mint a Vatikán álláspontjának bizonyos mér- az egyház bizonyos együttműködése, kívánatékű változásaival függ össze. tosnak tartja a leszerelést és az államok közötti A Vatikán XXIII. János pápa uralkodása alatt tárgyalások politikáját. Az egyház „reformista” a világhelyzet értékelésében, a háború és a irányzata és a programját megfogalmazó „Pabéke, valamint a szocialista országokhoz és a cem in Terris” c. enciklika ugyanakkor a kon-i | :v | Az imperializmussal szemben közösen kivi- és ellentmondásait azonban internacionalista--— i
