Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1964 (HU BFL XXXV.6.a/3)
1964-10-13
ideológiai tevékenysége, az erkölcsi nevelés megoldásától, a mindennapi életben még ér- b feladatai sem szakadhatnak el a gazdaságivényesülő polgári-kispolgári életfelfogás elleni Korunk legjellemzőbb ideológiai folyamata a tőkét mentesítő és megerősítő válságmítoszt hatása. A marxizmus a nemzetközi ideológiai A jelenlegi helyzetben a nyugati polgári j osztályharcban is domináló erő, nem vissza- ideológia megerősödött hatását tapasztalhatjuk / vonulóban van, hanem előnyomulóban. Ezt a azoknál, akik előtt a marxizmus érvénye kérfő tendenciát nem homályosíthatja el az a vita, désessé vált, relativizálódott. Korábban a dog' amely a nemzetközi kommunista mozgalomban matizmus befolyására a marxisták többnyire folyik a forradalmi marxizmus és a naciona- elmulasztották a polgári filozófusok és szociolista, kispolgái’i irányzat között. De a jelen lógusok, közgazdászok és történészek műveihelyzet, amikor a szektás álláspont hívei az nek kritikus tanulmányozását, a hamisan megegyedüli igaz marxistáknak tüntetik fel ma- oldott, többnyire rosszul feltett problémák gukat, és a marxistákat revizionistáknak kiált- vizsgálatát. Most — amikor a marxista tudó- \ gp ják ki; amikor a valóságos revizionizmus vi- mány már lényegében megszabadult a szeszont a vele vitázó marxistákra üti rá a dog- mélyi kultusz bénító hatásától — nem kisebb, matizmus pecsétjét — eszmei zűrzavart szül- hangsúlyt 'kap Leninnek a polgári tudósokkal! hét, amelyből a szocializmus ellenségei húznak kapcsolatban a marxistákhoz intézett követehasznot. lése: „értsenek ahhoz, hogy lenyessék a reak. A marxizmus tudományos tartalmával és ciós tendenciájukat, értsenek ahhoz, hogy ér| nemzetközi jellegével összeegyeztethetetlen vényesítsék saját vonalukat és harcoljanak az felbontása többféle marxizmusra, amire a pol- ellenséges erők és osztályok egész vonala el- I gári kritikusok, valamint a „baloldali” és jobb- len”. (Lenin Művei 14. kötet, 355—356. oldal.) oldali revizionisták törekednek. A még nyitott A szocializmus megszilárdulásának követtudományos kérdések körül természetesen fo- kezménye, hogy az ideológiai fórumainkod lyik vita és kell, hogy vita folyjon a marxisták zajló viták általában a szocializmus elfogadá-j > között — abban a tudatban, hogy előbb-utóbb sának keretei között maradnak, nem vonják sikerül elérni a helyes megoldást. A marxiz- kétségbe a szocializmus szükséges és kívánamus és a polgári áramlatok összevegyítése vi- tos voltát. A párt politikai befolyása, a szociaszont oda vezet, hogy a munkásosztály állás- lizmus vonzóereje nyilatkozik meg ebben, de pontját feláldozzák a polgári-kispolgári ősz- ott van a polgári-kispolgári ideológiáknak a tályérdekek oltárán. megváltozott helyzethez való alkalmazko-A modern polgári ideológia társadalmi hiva- dása is. tása és tartalma: a kapitalizmus védelmezése, A szocialista építés előrehaladott stádiuméa marxizmus elleni harc. Hamis az a tétel, bán elsősorban azok a polgári eszmeáramlatok ■■ ? | amely szerint a polgári társadalmi kutatások hatnak és terjednek Magyarországon, amelyekmár nem a tőkés rend védelmezését szolgál- nek kapitalista-apologetikus jellege nem szem-i■'"V ják. beszökő, antimarxizmusa nem közvetlen, ame-A szocializmus előrenyomulása, a marxista lyekben a kapitalizmus egyik-másik jelenségéeszmék hódítása arra kényszeríti a kapitaliz- nek - szubjektíve néha őszinte - bírálata fedi mus védelmezőit, hogy a változó helyzethez el (vagy teszi bonyolulttá) a tőkés rend világigazodó formákat és kosztümöket keressenek nézeti védelmezését. maguknak. A változatlan lényeg — a kapita- Hazai ideológiai és kulturális életünkben is lizmus megörökítése - viszonylag ritkán nyi- előfordul, hogy átveszik a marxizmusnak azt latkozik meg a maga meztelenségében. A tőke a Nyugaton divatos, polgári értelmezését, védelmezői egyrészt az ellentmondásait fel- amelynek az elidegenedés az alapfogalma, közoldó, bajain úrrá levő állammonopolista kapi- ponti problémája. De az elidegenedést a piartalizmus legendáját terjesztik, másrészt a ka- xizmus a kizsákmányoló osztálytársadalmak, pitalizmus válságát, ellentmondásait, feszült- legkifejlettebb formájában a kapitalizmus ki- ' |É| ségeit az emberiség természetére, a technika sérőjének, jellemzőjének tartja. Az fejeződik és az erkölcs összeütközésére hárító — s ezzel ki az elidegenedés marxi felfogásában, hogy ' ' I Bili