Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1958 (HU BFL XXXV.6.a/3)

1958-01-10

I f\ő i *

L , I . ;■ / JX >

f - 9 -a dolgozók előtt szimpatikusak, de amikor a munkafegyelemről, a termelés kérdéséről kellene beszélni, tehát aránylag népszerűtlen feladatot kellene megoldani, akkor nem mernek kiállni a dolgozók elé.

Fel kell figyelni arra amiről Marosán elvtárs egy alkalommal beszélt, hogy a munkásosztály erkölcse nagyot zuhant, gyárból kivisznek jelentéktelen értékeket, amire nem igaz, hogy rá vannak szorulva.

Ezekkel a dolgokkal sem foglalkozunk eléggé.

A másik a háború és a béke kérdése. Az anyagban is úgy szerepel és a köztudatban is, hogy a háború elkerülhető. Azonban a megváltozott erőviszonyok következtében, a. moszkvai értekezlet során kijött, hogy nem elkerülhető, hanem megakadályozható. A kettő között lényeges különbség van. Tehát ha ideológiai támadásba indulunk a párt tészéről, akkor az agitációs jelszavak megválogatása is sokat számit ós inkább m támadó és ne védekező legyen az.

Az elvtársak is tapasztalhatták, hogy különböző álradikalista jelszar\ vak jelentkeznek, pl. a bérdemagógia, az ellenség elleni harc általános hangoztatása, frázisok, amiket nem követnek tettek és cselekedetek, Van egy szólás-mondás, pl. az, hogy vannak a. pártban párttagok és kommunisták. Ennek is van olyan színezete, hogy megossza a párttagokat és " majd én megmondom, hogy ki a kommunista, hisz én csak tudom "]

Ez ellen jobban kell küzdeni, mert ez a kommunista nyegleség egy megnyilvánulása.

Mező elvtárs által mondottak egy észével nem tud egyetérteni, amikor úgy állítsa be, hogy a párttagok nagyiéeze stagnál, elfáradt talán? teszi fel a kérdést. Ez igaz. Elfáradtak a párttagok, ezzel egyetért.

De hogy nincs meg a hit és bizalom a kommunistákban, ez túlzás. Ha nincs meg a pártnak az aktivagárdája és nem dolgoztak az emberek, akkor hogy érhettük el azokat az eredményeket, amiket elértünk?

A tagkönyvkiosztd taggyűléseken, amikor felmérik megtett munkát az elvtársak meg vannak lepődve az eredményeken.

Tehát amikor úgy beszélünk, hogy nincs meg a hit az emberkben, éppen akkor vesszük el a kedvét az embereknek.

Kada István: Az értelmiség problémájával szeretne foglalkozni ós azok körében tapasztalt ideológiai zavarokkal. Azért választotta ezt a témát , mert bár számbelileg nem nagy az értelmiség, de társadalomban betöltötttószerepe annál nagyobb.

A pedagógusok között az ellenforradalom alatt és után az ideológiai zavar éppen olyan szinten mozgott, mint a gyerekek között, ill. diákok között. S ha nézzük azt, hogy még aost sem tudnak olyan kérdésre választ adni, hogy miért nem törölték el a Himnuszt. Tehát az értelmiség lcrében jobban megmutatkoznak az ideológiai zavarok, mint a munkásol között, mert különböző rétegből tevődik össze és ezek magukkal hozzák saját ideológiájukat. Másrészt vannak értelmiségiek, akiket sérelem ért, s ez a sérelem jobban kiélezte bennük az érzékenységet a revizionizmus, stb. felé,-Meggyőződése, hogy az értelmiségnél még ma is fennál az a régi egzisztencia szemlélet, az 11 én " kultusz, csak azt nézi, hogy az a másik mennyit kap és mennyivel többet kap mint ő. Tehát csak egyéni problémáit nézi. De ez még a KISZ. tagok között is megmutatkozik. Nem egy esetben KISZ,-ben való belépés kérdésénél felteszik a fiatalok, hogy ” mit ad a KISZ. " ill. helyesebben nem KISZ.-be való felvételnél, hanem KISZ. szervezet megalakításánál vetődik fel.

i 1

I - '\

i Á° j

■ i. ______________ , ■ j___L--------i_---------------------....... - ■ ■ m -h

^uuaBMBaeeeaiiesesm;