Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1958 (HU BFL XXXV.6.a/3)
1958-01-10
r '■ * ■ ÜÉB-' I fte " ;'Y';' • ' I w i Magyar Szocialista Munkáspárt Szigorúan bizalmas 1 I.ker.Pártbizottsága Készült: 45 pld, : .. ' ' -v : , ' í iű/v1 te.te-. •• . .A te ' . Y',..-:'; . ; . .. te. ' ' • : .. .i ; .YY. '■■■ te- te •. . 'Yte.,te ■ • ■ ‘ ;■ i ■ v n a j AZ ELLENSÉGES ÉS ELHAJLÓ NÉZETEK JELENTKEZÉSE KERÜLETÜNKBEN AZ j ELLENÜK FOLYTATANDÓ HARC FELADATAI. te j # ** • ' íYYY ■ ' ■ ' ■ | A jelentés elkészítéséhez kilenc pártszervezetben vizs** x j gáltuk meg ezt a kérdést, valamint felhasználtuk a pártoktatás során szerzett tapasztalatokat is. Az elle ..fan:dalon ideológiai előkészítése nagyon erősen hatott kerti- Tét^.HUc~eg iYY eÖT TnTYzmTte Ii :v':5l0 ifcí . Népművelési Intézet, AllamjL Népi .‘Vyüt-js, eob. ' .itoáte. te. i.hajtásán keresztül lényegében minden pártszervesetber már jóval olt5bér 23 előtt megindult a bomlás, a széf* ■ ,r\ esés folyamata. A kulturális és részben a műszaki értelmiség hangúin «? - tát döntően a Petőfi-köri viták és az Irodalmi Újság szabta meg. Az Állami Nyomdában a normák elleni hangulatkeltés járt sikerrel. / Kise Károlyt. aki ennek fő hangadója volt, valószinóleg ennek alapján választották meg a munkástanács elnökének/. A rehabilitációk nyilvánosságra-hozatala, Rajk temetése sok', áddig szilárd párttagot is megingatott. Arevizionista nézetek talajra találtak széles értelmiségi rétegeknél kerületünkben. Pl. a pedagógusok jelentős rásze változást várt", de sokáig nem tudták megmondani maguk sem, hogy miben. Talán legmélyebben és lcgtartósabban hatott a szovjetellenes uszitás v. b nacionalista demagógia, • - I Az o11enforrüd°1on•után pártszervezeteink kemény ideológiai harcbán ;te ; JBiteV létre,* "T93TT-növembertől kb. 1957. március-áprilisig nyilt, sokszor éles vitákban kellett megvédeniők a párt politikáját az ellep** séges ideológiai támadásoktól, a nyilt revizionista nézetektől. Unnék Y I az időszaknak fő vitatott kérdései voltak: forradalom vagy ellenforradalom volt-e Magyárországon; az ellenforradalom okai, melyik s fő ok; Szovjetunió beavatkozásának szükségessége, helyessége; polgári demokratikus illúziók- elleni harc; függetlenség-semlegesség kérdése; munkástanácsok helye- perspektívája Magyarországon; jugoszláv-íengyel ut követése; 4 párt és n kormány politikájába , gyakorlatába- visszatőrnek - i rgéi teioák, ; tb,„ Ez 1 mellett az általános jellegű vitatott > kérdések rm-licit ol„ a teát.. .-pitééi Főnökségéé azt a nézetet kellett szétzúzni, hogy a " szoci;11 iz ms építése hazánkban lehetséges proletárdiktatúra nélkül is A ne izc-i kommunizmus elmélete ilyen és más formákban jelentkezett pártszorvezeteink, vállalataink jelentős részénél. Sok esetben jóindulatú becsületes elvtársak is magukévá tették ezeket ajnázeteket / Darvasi/. . '{ Az ÁG.wzerelő Vállalatnál jelentősen nehezítette a helyzetet, hogya í párttag igazgató olyan nézeteket vallott, hogy H A Központi Bizottságban klikk-szellem uralkodik. Révai'és Apró elvtársnak " klikje * van, Kádár és Münnic elvtársak külön csoportot alkotnak. A K.B. nagy hibája, hogy közte ás a tömeg között van egy középkáder réteg és ez « ellen a réteg ellen harcol a K.B. A középkáder réteg fog egy éven belül győzni, mart ez harcol a dogmátizmus ellen M. Elég általános nézet volt az illenforradalom után viszonylag hosszú ideig, hogy a párt számára a fő veszély a szektás, dogmatikus veszély. Ebből adá - :Y dóan a szervezetek jelentős része - főleg az értelmiségi szervezetekhajlamosak voltak kizárólag a szektás jelenségeket észrevenni, az ellen harcolni ás lényegében napirendre térni a revizionista behatások f felett. , j f| aQ> . ’ ■ ... • ■ ■ - .
