Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1989 (HU BFL XXXV.6.a/1)
1989-07-01
követelményét. Mert a demokratikus centralizmus az lényegében az illegalitás körülményei között jött létre a hatalomért való harcban, és maga Lenin is hangsúlyozta, hogy önkényuralmi viszonylag elmaradott feltételek között volt ennek létjogosultsága. Normálisan működő, legálisan működő pártban különösképpen, ha egyre-másra alakulnak körülötte a demokratikusan szerveződő pártok, akkor egyszerűen versenyképtelenek leszünk. Ez az egyik oldala. Tehát elveszitjük a tagságunkat, a politizáló, aktiv embereket, mert nem azok maradnak ki, akik passzivak, többnyire azokat a tehetetlenségi nyomaték benne tartja, elveszitjük a tagságunkat, másfelöl pedig változatlanul nem lesznek arra garanciák, hogy a hibákat, mert hiba nélkül nem dolgozhat egyetlen testület, egyetlen ember sem. De a hibákat hamar feltárjuk, hamar nyilvánosságra kerüljenek és hamar kijavíthatok legyenek. A hagyományosan működő szervezeti struktúrára Én végestelenül végig megértem és nyilvánvalóan sokaknak vannak ilyen tapasztalatai, hogy amikor elkezdtük a hibák jelzését, ha tettszik 72-ben a visszarendeződés, ha tetszik 75-ben, 79-ben és igy tovább, akkor pesszimistának bélyegeztek minket, leintettek minket, hogy ne károgjunk, minden nagyon szép volt, egy 85-ös siker kongresszusunk volt, és voltak olyan elvtársaink, éppen azért mert a változás szükségére ráirányították a figyelmet egyszerűen kizárták a pártból. Na most mi reformkörösök, Szóval azzal vádolnak itt minket, hogy el akarjuk foglalni a pártot, nem ebben a kerületben hangsúlyozni szeretném. Teljesen nyiltan vállaljuk, vissza akarjuk foglalni a pártot, ha tettszik, de nemcsak magunknak. Tehát mi nem hatalmi játékot játszunk itt, hanem egy merőben uj párt szervezeti struktúra kiharcolásáért szálunk sikra, mint a kongresszusi előkészületi javaslatainkból is kitűnik. Meggyőződésünk, hogy elsősorban a szervezeti elvek adhatnak arra garanciát, ezért kulcskérdésnek tartjuk a szervezeti szabályzatot. Egy pillanat, mert itt lóugrásban kell közlekednem. Tehát mi rendkivül fontosnak tartanánk azt a többlépcsős szervezeti szűrőnek a leépítését az alapszervezettől a kongresszusig, és meggyőződésünk, hogy a közvetlen közösségek küldöttgyűléseiként, közvetlen közösségek egy-egy csoportjának küldöttgyűléseiként kell funkcionálniuk a közbülső pártszervezeteknek. Na most mi vitatjuk azt a tagok és a vezetők viszonyára vonatkozó olyan elképzeléseket, ! IMII hogy a vezetés önmagában jogforrás. A jogforrás kérem tisztelettel a párttagság. A vezetőnek lenni értelmében az a dolga, hogy a párt► ■'fii tagság akaratát kifejezze politikai akaratként szintetizálja és érvényesítse. Tehát mi elsősorban az alulról menő ellenőrzés, az alulról, szemben a demokratikus centralizmussal, tehát az történik, hogy megválasztjuk a párttitkárunkat a hagyományos szervezeti szabályzat szerint. Fölötte viszont a kerület gyakorol felügyeletet. Tehát föntről lefelé fogják és fölfele tartozik beszámolással, mi pont az ellenkezőjét szeretnénk. Erre azt mondják, hogy szét akarjuk verni a pártegységet, hogyha j 1RHHR1 mi egy ilyen pártot akarunk méghozzá egy szabadon működő platform fi' i ff j i ? A A# A./ -AA; . - : "!AAAfa ■*” k 1 mm■■ - ; .-/i ■■ - - “ i funm
