Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1985 (HU BFL XXXV.6.a/1)

1985-02-26

Hasznosak voltak, de csak kezdeti eredményeink vannak a szak­csoportvezetők és vezető propagandisták tematikus felkészíté­sében, tájékoztatásában. Fontos ós folyamatos feladatnak te­kintjük a pártoktatás személyi feltételeinek javítását, a propagandista hálózat felfrissítését. A tapasztalatok azt mu­tatják, hogy párttagjaink közül kevesen vállalják a propa­gandista megbízatással járó folyamatos munkát, a sokoldalú A káderképzésben a Marxizmus- Leninizmus Esti Középiskola ós Esti Egyetem általános tagozata iránt az érdeklődés csökkent# mig a szakosító tagozat és a speciális kollégiumok iránt szin­ten maradt, ill. némiképp emelkedett. Az uj speciális tovább­képző formák már most bizonyították hatásosságukat és népsze-Pártbizottságunk ugy itóli meg, hogy a pártoktatás szerepe tovább nőtt. Ezért szükségesnek tartja, hogy minden pártszer­vezet jelentőségének megfelelő figyelmet fordítson rá,a helyi igényekhez alkalmazkodó oktatási forma felelős kiválasztásá­val biztosítva párttagjai elméleti képzését, továbbképzését. Arra törekszünk, hogy a pártszervezetek e munkájához az irá­nyítás további korszerűsítésével is segítséget adjunk. Kerületünkben - mint országosan is - nagyfokú érdeklődés kí­sérte a közoktatást. Ennek nemcsak az oktatásügy körül kiala­kult, újra éledő, néha éles vitákban .látjuk az okát, hanem főleg abban, hogy a társadalmi átalakulás, a fejlődés jellege I irányította a figyelmet a közoktatásra. Ennek tudatában szentelt Pártbizottságunk is megkülönböztetett figyelmet a kerületi közoktatás ügyének. Elemzéseink és ta­pasztalataink alátámasztják azt a megállapítást, hogy közokta­­tási intézményeinkben színvonalas munka folyt az elmúlt öt év­ben is, bár ezt régebbi és ujkeletü problémák egyaránt nehe­zítették. Oktatási intézményeink nevelőtestületeiben sok jó felkészült­ségű pedagógus dolgozik. A nevelői közösségeket a kiegyensú­lyozottság, az oktatásügy iránti elkötelezettség, a diákok sze­­retete, az iskolához való kötődés jellemzi. Az iskolák nagyobb önállóságának lehetőségei most vannak kibontakozóban: e folya­mat kiteljesedéséhez az intézmény belső működésének demokrati- ' jfflüHgl zálása alapvető fontosságú. Az öt év tapasztalata alapján mond­hatjuk, hogy ehhez szükséges az is, hogy az iskolán belüli köz­­életiség, a pedagógusoké és a diákoké egyaránt szélesedjen,ér­demi tartalommal teljék meg, ami többek között azt is jelenti, hogy a pedagógus ne a tanterv mechanikus végrehajtója, hanem annak alkotó alkalmazója, résztvevője legyen. I A nevelő-oktató munkával szembeni egyik fontos követelmény az azonos elvű és szellemű folyamatosság. Elismeréssel szólhatunk arról, hogy az óvodától az általános iskoláig ez a követelmény érvényesül, viszont az általános iskolák és a középiskolák egymásra épitettsége már nem ilyen kedvező. Ebben közrejátszik az is, hogy az alapkészségeket nem sikerült a kívánt szinten '■Pipi ip IftiS J&2. ff q .....................................................................................1 . --------------

Next

/
Thumbnails
Contents