Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1970 (HU BFL XXXV.6.a/1)
1970-10-17
) " • • r - -93-; q /:£§•}■ ’ ■ ;. .■ . q- _ • - 4 - . ’ ' • • ,• YV'V} Y/ " - ' ' $££' hogy a tanulóknak jó legyen az iskolai közérzete. Jól liasznosithatók a tanulók fejlődéséről készített feljegyzések, amelyek a pályaválasztásnál is felhasználhatók. Jó lenne, ha a szaksajtó folyamatosan foglalkozna a jó eredmények közreadásával, hogy ezeket más iskolák is felhasználhassák. A tanulók politikai órdeklődósi köre általános iskolai korban alkalomszerű, esetleges. Könyvolvasásnál még a mennyiségi zsúfoltság minőségi válogatás nélkül a jellemző. A tanulók lo-14 éves korban még nem elvi állásfoglalásból lépnek be az úttörő szervezetbe, azonban az érzelmi vonzódás igen lényeges, mert ha szereti, bizik benne, nemcsak érzelmileg kötődik, hanem elvi állásfoglaláshoz is eljuttatja. Erre kell építeni, a középiskolánál; az ilyen tanulókat kell aktivizálnia. Előfordul, hogy. a középiskolai Kisz-szervezet nem étfit az uttörőmuitra,hanem ott uj életet kell kezdenie a tanulónak. Ebben az évben hasznos kezdeményezés született kerületünkben. A Kisz ugyanis patronálúst vállalt az uttörőszervezet felett, igy közelebb kerülnek egymáshoz, jobban megismerik egyás munkáját, Az úttörőmozgalom fontos nevelési tényező oz iskolában. Feladata, az öntevékenység fejlesztése, a kezdeményezőkészség, az önnállóság, a szervezet irénti felelősségérzet, a tudatos forradalmi szollem kialakítása és továbbfejlesztése.Tapasztalatunk, hogy az úttörő csapatoknál sok a kötött tevékenységi fonna, több önállóságra lenne szükség, közvetett központi irányitással. A permek nevelésében elődleges feladata von a családnak. Sajnos, az iskolákban találkozunk olyan felfogással, miszerint a szülő ugy érzi,hogy a társadalom átvállalta magára a .salád szerepét a nevelés terén. Bár a társadalmi változások megváltoztatták a családtagok életét, de mig a társadalmi változások tisztázódtak, addig a család átalakulásának vizsgálata, elemzése elmaradt. Bizonyítható,hogy a családi nevelés értéke nem pótolható az iskolai neveléssel, csak kiegészítheti azt. A családban végbemenő objektív változások még nem egységesek. Egyes helyeken az erősebbgyengébb, stb. nézetek tovább élnek és lassítják az uj családfogalom kialakítását, A házastársak kapcsolatát államunk jogrendje is az egyenlőség alapján határozza meg. Az apa családfői tekintélyét a izigszsxsayaxksiyx.*. szülői egyenrangúság váltja fel. Egyre több anya dolgozik. Ez minőségileg változtatja meg a háztartási,anyai nmiihxi szerepet, a család életmódját is, Azok a szülők, akik vállalják a gyermek nevelését, eljutnak a korszerű nevelés követelményeihez.!Jél nevelni egyet jelent együtt haladni ./ A korszerű nevelés legnehezebb feladata a nevelés céljának helyes ^W^meghaUrozása. Fontos,hogy a szülő elképzelései összhangban legyenek a társadalmi haladással. A kettős nevelés ma még sok problémát jelent a pedagógus munkájában. Jó len e, ha az iskolán kivül, például a szülők munkahelyén is többotí.foglalkoznának ezekkel a problémákkal, általánsa 1 /©pfeg. ! . tó ffp ;;7.;:7:;::/y ■ q : ; • •:- 7® ! j 5* j ff-"":" ; ..-----—---------------------J : '.q........ í __ 7 _
