XXIII.212.a.2 / 18. kötet XII. Kerületi Tanács Végrehajtó Bizottsága. 1957.04.19. Beszámoló az ifjúság nevelésének kérdéseiről
a pedagógusoknak kötelességük gondoskodni arról, hogy azok a szel- - ' leai és hangulati gyökerek, amelyek még az ellenforradalom nacionalista megnyilvánulásaihoz vezettek, végre tökéletesen kiirtódja- nak. doha többé egy olyan hangulati periódus ne alakulhasson ki, amely ezeket az októberi időket visszahozna. - Az anyagot ennek a központi kérdésnek a jegyében át kell dolgozni. Rétéi Lajos: Amikor a tanácsülés ennek a kérdésnek a tárgyalását ki- vánta, meg mások voltak a körülmények mint ma. Akkor helyesen vetődött fel az, hogy az ifjúság hozzáállásának a kérdésével foglalkoz- , * zon a tanácsülés. Ez a hangolt az ifjúság körében döntő mértékben - javunkra * megváltozott, a szülök körében ez a változás nincs olyan gyökeres és mély. Éppen ezért ezt az egész kérdést nem teljes mértékben úgy kell vizsgálni ahogyan ezt a ault tanácsülésen vizsgáltuk volna. Nem hanyagolható el az ifjuáság politikai nevelésének a kérdése, de itt elsősorban az oktatásban lévő hibák kijavításával és í a feléadatokkal kell foglalkozni. Még pedig azokkal a feladatokkal, amelyeket úgy akarunk végrehajtani, hogy azokban ne legyen meg többé a multbon meglévő hibák. az anyag átalakítását a következőképpen javasolja, az első rész, a tanévnyitói rész foglalkozzon azzal a politikai helyzettel, ami akkor volt. Akkor már értek a múlt oktatási politikájának a hibái. Fel . kell vetni, hogy ezekre a hibákra már akkor felfigyeltek a felsőbb í szervek, a VB. és már akkor megindult a hibák kijavításénak útja. t Ekkor jött közbem az ellenforradalom. Itt felmerül a továbbfolytatás l kérdése is. A múltban még amikor a nyári úttörőtáborok kérdését t r gyaltuk, Molnár elvtárs hányszor vetette fel nekünk, hot,y sátrak kel- > lenének, vigyük ki a fiatalokat az erdőbe, adjunk nekfik romantikát. ? az ellenforradalmat nem az ifjúság csinálta, de belekapcsolódott je4 lentős része. Miért? Mert azt a romantikát, amit nem adtunk meg éve- í ken keresztül, megtalálta az ellenforradalmi cselekaén ekben. Ha az ellenforradalom fegyveres lehetőségeit elvette november 4.e, kaphatók voltak politikai megnyilvánulásokra. - Nekünk a feladatunk döntő I mértékben az, hogy az ifjúságnak az oktató nevelő munkáján túl lévő nevelési kérdéseken javltfmunk kell. Adjuk meg az október-novemberi idők romantikáját a gyerekeknek, de azok tartalmát mi szabjuk meg. ' B nevelésnek a kérdése döntő mértékben abbén is van és a tanulságot nekünk e szerint is kell levonnunk az ellenforradalmi eseményekből, tízeket a részeket be kell épiteni az anyagba. Az első részben a politikai kérdéseket alaposabban kellene az anyagba bedolgozni, a második rész a részletkérdések vitatásával íbgldL - kozna, a harmadik rész pedig az ifjúság nevelésének kérdésével, r Kevés szó esik még mindig az úttörő csapatok szervezéséről. Keveset beszélünk arról, hogy a múlt hibáinak kijavításával uj úttörő moz- [ galmat szervezünk. Ezt- be kell venni az anyagba, mert a nevelés kérdésénél alapvetően fontos, a középiskolák kérdésével is foglalkoz- i ni kell. Másik kérdés ami fontos ebben az anyagban, a tantermek, iskolák problémája. Az iskoláknak ma nincs módja lekötni az ifjúságot, mert nincs hol lekötni, az osztályok és a napközik is zsúfoltak, egészségtelenek. Így nem lehet megfelelő nevelőaunkát végezni. Ki kellene hangsulyoezni a jelentésben, hogy a jó névélőmunkához szükségestanterem, uttörőotthon, nincs biztosítva, ledig a nevelő munkának es az alapja és hogy október 23—án az ifjúságot ennyire meg lehetett zavarni, elsősorban a nevelő munka hiánya volt az oka. , Rochlitz Károly: Kétségtelen, hogy ma mér tudjuk azt, hogy a szándékosan,. tudatosan ellenforradalmároknak a száma a töredékek töredéke volt Budapest laKosságához viszonyítva. Ez méginkább vonatkozik az ifjúságra. Azonban ha ez igy néznénk, nem is kellene vitatkozni a felett, hot,y itt az anyag hogyan kerüljön a tanácsülés elé. De nem40- 6 63
