XXIII.204.a.1 / 2. kisdoboz IV. Kerületi Tanács tanácsülései. 1957.09.12. A Végrehajtó Bizottság jelentése a két tanácsülés között végzett munkájáról; Összeférhetetlenségi Bizottság jelentése

- 33 > egyes tatarozásra kerülő háznál megoldhatnánk egy-két lakás épitését.

Ha nem tudjuk a bontásokat tervszerűen végezni, akkor csak a milliók elköltéséről adhatunk számot, és nem a lakáskérdés jobb megoldásáról*

Arról is beszélni kell,hogy sok esetben túlzott követelések is vannak a lakók részéről, ami egyébként rájuk tartoznak. A tanácstagok talán sok esetben nem győződnek meg teljes mértékben a kérdés■joggsságáról.

Rá kellene venni a lakókat,hogy saját lakásukat belülről legalább 3-5 évenként tartsák rendben, továbbá ha mi tatarozást végzünk á házon, vigyázzanak arra.

Van lehetőség társadalmi munka végzésére. Sok tanácstag ehhez a kérdéshez helyesen áll hozzá 1957-ben. Sajnos a múlt esztendőben nem rendelkeztünk megfelelő anyaggal, de ma már ott tartunk, hogy a helyes társadalmi munkához amelyet szerveznek, biztosítani tudjuk az anyagot. A társadalmi munka ellenőrzése is fontos kérdés, mert sajnos az elmúlt tapasztalatai azt bizonyitották,hogy sok esetben a társadalmi munka cimén kért anyag a kisiparosok anyagszükségletét biztositétták, és nem az a munka készült el,amire az anyagot kérték*

Beszólt Andrásfi elvtárs a hatáskor további szélesítéséről. Kérdezem,

. hol van nekünk hatáskörünk olyan kérdésekben pl, mint araikor egy

latrinás W.C.-nek viaöblitéses W.C.-vs való átépítéséhez egy csomó utánjárás, papír szükséges. Az igaz,hogy január* 1-től a kerületi Tanácshoz tartozunk, de az ilyen kérdésekben nem mi döntünk, hapem a Fővárosi Tanács VIII.ősztálya, vagy a Házkezelési Igazgatóság, esetleg a Minisztertanács egy csoportja.

Arról is kell beszélni, hogy az adott lehetőségeken belül is jobban lehetne-gazdálkodni. Megvan a lehetőség arra,hogy az uj házkeze 15ségek, amelyek műhellyel rendelkeznek, és műszakilag is meg vannak erősitve,

. jobban el tudják látni a feladatot ha megelőző karbántartásszerüen végzik munkájukat. így az egyes házak állagát, vagy lakások állagát meg tudjuk hosszabbitani.

Kanyó elvtárs felvetette a Szabadkai u.26.sz.ház fáskamra ügyét.

Itt az a helyzet,hogy az Izzó ^3 helyiséget felszabaditott dolgozói részére,hogy abból lakásokat épitsenek. Beadták az építési engedély kérelmet, hozzá is járultunk. Az illető építette a lakást, el is készült, már amennyire saját erőből meg tudták csinálni. Az illető lakó beköltözött minden lakhatási engedély nélkül. Ezt a kérdést én magam megnéztem. Sajnos nem ^tudunk részükre sufnit épiteni, azonban ha társadalmi munkával elvégzik, akkor az anyagot rendelkezésükre tudom bocsájtani.

Nagy Erzsébet elvtársnő felvetette a Kossuth u.28. sz .ház kérdését.

Mi a Tatarozó Vállalattal szerződést kötöttünk, szeptember 23 .-i kezdéssel vállalta is a munkát. Ha nem kezdik el, akkor minden nap 5oo Ft. büntetést kell fizetni. Azt hiszem nem lesz akadálya a munka megkezdésének. Ebből is látszik,hogy nem mindég mi vagyunk az oka, ha egyes házak javitása elmarad.

Mi is helyesebbnek tartanánk, ha a Bijbepzedő Vállalat végezné a lakbérek beszedését.

Január 1-től közigazgatási szervei vagyunk a V.B.-nek úgy mint a Tanács egyik osztálya, de nem költségvetési, hanem vállalati szinten dolgozunk. A V.B* helyes kezdeményezéseit azonban nem mindég hajthatjuk végre, mert ellenkezésbe kerülünk a felsőbb szervünkkel. Állítom,hogy a Tanácsülés képes arra,hogy a kerületnek ezt a kérdését irányítsa úgy, ahogyan azt a lakosság jogos igénye megérdemli.

Javasolom, úgy foglaljon állást a Tanácsülés,hogy a tatarozásoknál legyen lehetős<%ünk arra,hogy ott a helyszínen, - ha lehetőség van - uj lakásokat építhessünk. Javasolom,hogy tervszerű szanálást hajtól r----------------------------------------------- ———■— ■ ■