XXIII.204.a.1 / 2. kisdoboz IV. Kerületi Tanács tanácsülései. 1957.09.12. A Végrehajtó Bizottság jelentése a két tanácsülés között végzett munkájáról; Összeférhetetlenségi Bizottság jelentése

tartalékaink is vannak, kormányunk nincs zavarban. Székről az eredményekről is kell beszelni a tanácstagoknak a lakosság előtt.

lírámraer Jenő : az ellenforradalmi események óta a V.B.munkáját először tárgyalja, a tanácsülés. Meg kell mondanom,hogy nem értek egyet Villányi elvtárssal. Hive vagyok annak,hogy uj szint vigyünk a Tanácsülések munkájába és lehetőleg egy témát öleljen fel a Tanácsülés! beszámoló, de a V.B. beszámolója szinte az egész kerület problémáit felöleli, es ezért kalandoznak el a tanácstagok hozzászólásaikban.

31sosorban szakmámról, a házak tatarozásáról, a mi munkánkról szeretnek néhány szót szólni. Sajnos újat ma sem tudok mondani csak azt,amit már elmondtam, de teszem ezt azért, mert még semmi orvoslást piem kaptam. Ismerem és tudom,hogy Vállalatunk'munkájában még zömében megvannak azok a hibák, amelyek ezelőtt 3 évvel is megvoltak, de azt is látni keli,hogy a hibák mellett azért eredményes javulás is tapasztalható. Sajnos az a legnagyobb baj, hogy az elvégzett munka minőségében van a hiba, a kivitelező vállalatok sokszor lelkiismeretlenül végzik ■ kát, és a lakosság ezt a mi hibánknak tulajccnit ja. á". helyiségben javasoltam és kértem, hogj ne iv3

t vállalattal fcgla 1 keznunk a 25 millió Ft-cs hitelkereten belül, hanem ....... i as ijbői Ltást ó! i

Inni.

egy lépést sem tettünk előre. Van kerületünkben uj szövetkezet, ve- gyosj.avitc fiók, de az épitőipari kapacitás annyira fejlődött, hpgy tűimen tünk ,már Budapest határain, és Vidéki kivitelező vállalatokat is kénytelenek vagyunk fogXalko-ztatni, ami által az ellenőrzés laza-- súg a még fokozódik; ősért javasoltam és javaslom sóst is, hogy a kerületi építő ipar i Vállalatot, tehát a Tatarozót vagy összevonás', vagy felfejlesztés révén bővítsék. Tar thatatlan, hogy 59 kivitelező vállalattal tárgyaljunk, és a mérnökök idejét lefoglaljuk azzal,hogy tárgyalásokkal megy el az -idejük ellenőrzés helyett.

'További javaslatom is volt és ezt ma is fenntartom,van sok olyan ház, ahol a rendes épület mellett sufni és mo só konyhából alakult lakások vannak, es ezeket nekünk állandóan javítani kell. Ez káros, helytelen. Az ilyen épület részekből, - ha ennek lehetne nevezni, - engedjek'meg, hogy a tatarozás során lebontás utján 1-2 lakást épitsünk, szoba-konyha s lakásokat.

Volt egy gondolatunk, hogy kellene épiteni egy házat saját erőnkből, társadalmi munka bevonásával. Elmentünk Martos elvtárshoz, kertünk 1 millió Ft-ot, meg is kap tuk, azonban ezután. bekerültünk a bürokrácia útvesztőjébe. Vállaltuk,hogy tervező csoportunk megcsinálja • társadalmi munkával a tervezést, amely a Tervező Intézettől csak 3 hónap múlva jött volna ki loo.ooo.Ft-os költséggel. Háromszor voltunk a telek engedélyezése végett, és ezért fél Újpestet le kellett rajzolni. A vége az lett,hogy kiszaladtunk az időből, és most az a helyzet,hogy a kivitelező vállalat, amely a 152 lakást épitd, az fogja nekünk átadni a 24 lakásra a tervet. Sok emberben megvan, az ambíció, de sajnos úgy néz ki a helyzet,hogy igyekeznek ezt-letörni, és nemcsak hogy nem adnak ^lehető séget,hogy saját helyes elgondolásainkat érvényesítsük, hanem még különböző büntető szándékát is kilátásba helyeznek ha nem ragaszkodunk a paragrafusokhoz. Biztos vagyok benne, hogy nem milliókon múlik a lakásépítés megoldása kerületünkben, Budapesten, Magyarországon. Az igaz,hogy nincsen épitőipari kapacitásunk, alapanyag bázisunk, amely a kérdést meg tudja oldani, de miért nem * lehet a kerület sajátossága mellett-olyan építkezést folytatni, amely nekünk megfelel? Ha 185.ooo Ft-tal tatarozunk egy vályog házat, vájjon miért nem engedélyezik,hogy szabad területen, ott az udvaron közműves területen 2 db. lakást kialakítsunk? Biztos vagyok abban,hogy minden

hl-32-