XXIII.203.a.1 / 2. kisdoboz III. Kerületi Tanács tanácsülései. 1957.11.19. A III. Kerületi Tanács VB 1958. évi költségvetése
helyesnek, mert minden szerv az állam pénzéből dolgozik. ■ Kéri a tanácsot, hogy a jövőben akár a Fővárosi Tanács, akár a kerület költségvetéséből történnek munkálatok a kerületben, arról mindenkor értesitsék az illetékes körzet tanácstagját. Simon Aladárné tanácstag örömmel veszi, hogy a szociális gondozot- tak 'részére a költségvetésben magasabb összeget állapítottak meg. Kéri, hogy a meglévő 280 szociális gondozottak helyzetét vizsgálják felül, hogy esetleg a kevésbé rászorultakat könnyebb munkára tudnák bevonni, miáltal a rászorultaknak többet tudnának az előirányzott összegből juttatni. Kéri ebben a tanácstagok segítségét. Dr.Jolf .Dénes egészségügyi osztály vezetője az osztállyal kapcsolatosan néhány felvilágositást ad. így pl. Kovács tanácstag kifogá- k solta, hogy Csillaghegyen az Álmos-utcai bölcsődét miért alakították át Heine Medin utókezelő intézménnyé. Erre vonatkozólag megjegyzi, hogy ezt a Fővárosi Tanács tette lehetővé nemcsak a III. kerületben, több kerületben is hozott létre ilyen intézményt,mely# nek szükségességét azt hiszi nem kell külön ecsetelni és aminek időtartama maximum 1 év. Sz egy átmeneti intézkedés volt, utána visszaadják eredeti rendeltetésének. Hogy pont az Álmos-utcai bölcsődében helyezték el, ez azért történt, mert a kerület bölcsődéi közül legkevésbé az almos-utcai bölcsőde volt kihasználva. Szilágyi elvtárs felvetette a Mármaros-uti bölcsődének kérdését. Az Állandóbizottság és az osztály nevében kijelenti, hogy a legnagyobb körültekintéssel nézték ezt az ügyet 2 éven keresztül annak ellenére, hogy a felsőbb szervek részéről több esetben kaptak intést, hogy miért tartanak bölcsődét, ahol tulajdonképen bölcsődés- koru gvermek alig van. Tekintettel a terület földrajzi fekvésére, mindaddig maga is javasolja fenntartását, arnig az oktatási osztály w át nem veszi óvodának. Meg kell azonban jegyeznie, hogy a tanácsülés hozta ezen határozatot és annak jegyében járt el. Szilágyi elvtárs azon véleményére, hogy barbár módon intézkedtek, megjegyzi, hogy több határidőt szabtak már meg, azt hiszi erről Szilágyi elvtárs is tudott, azonkivül Tóbiás elvtársnővel megbeszélve ^ugy határoztak, nem döntenek még e kérdésben és igy talán lehetséges lesz, hogy a téli időben még fenntartják a bölcsődét s remélhetőleg az okt atási osztály talál módot és mint ovodát tovább működteti. Bor István tanácstag a költségvetést elfogadja, azonban 1-2 kér- désben nem ért egyet. így a tanács önállósági kérdésével sem. Ugyanis 1956-ban a tanácsra szinte ráerőszakoltak ,egy pár intézményt , ^tekint ve, hogy ezen intézmények a kerületben vannak és távolró1 nem tudják vezetni. Kost pedig a kerület megkérdezése ^ nélkül minden ok megjelölése nélkül ezeket az intézményeket kivonjak a tanács hatásköréből és a főváros veszi át. Javasolja indokolja meg a Fővárosi Tanács, hogy mi tette szükségessé, illetve egyes gazdálkodó szerveket miért von ki a kerületi tanacs hatásköréből. Talán képtelennek tartják az apparátust ennek vezetésére? Pl. egyetlen egy ecetben sem történt meg, hogy a Fővárosi Tanács illetékes osztályáról a kerületi tanácsülésen hozzászólásukkal, iránymutatásukkal segítettek volna a kerület munkáján. Szeretné, ha a Végrehajtóbizottság és maga a Tanács is vizsgálat tárgyává tenné egyes intézmények gazdasági kihasználásának szükségességet. így pl. a csillaghegyi Almos—utcai bölcsőde kérdése többször szerepelt mar tanácsülésen, hogy férőhelye nincs eléggé kihasznaiva. Továbbá évekig harcoltak azért, hogy a hegyvidék bölcsödet kapjon, most pedig azért, hogy a létesített bölcsődét > megszüntethessék. Ha mi azt mondjuk, hogy legnagyobb érték az ember, akkor ne adjunk lehetőséget az ellenségnek ilyen ellentétes intézkedésekkel. lo- 8 -
