1990. április 25. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
11
i átlagának. Budapesten a 90-es évek elejétől az inaktívak száma várhatóan meg fogja haladni a keresők számát - ez az ifjúság számára igen nagy terhet jelent majd. A prognózisok szerint az elöregedési tendencia az ezredforduló után is folytatódni fog. 2. A hazai ifjúság helyzete minden lényeges alapvető kérdésben kedvezőtlen képet mutat. Az ifjúságkutatás számos eredménye azt igazolja, hogy csaknem egy évtizede az abszolút értékben is nehezülő gazdasági-társadalmi feltételek a fiatalokat relatíve még rosszabbul érintik. A fővárosi ifjúi ság helyzete globálisan nem jobb, némely területen (pld. lakáshelyzet) rosszabb, mint az országos átlag. A fiatalok helyzetének romlása kihat a többi generáció helyzetére, "magával rántva" másokat is. A közép- és idősebb generáció hosszú ideig anyagilag is kénytelen segíteni a csa1áda1apító fiatalokat. 3. A fővárosi ifjúság erősen rétegezett, nem homogén és nem egységes. Sajnálatos, hogy az egyes csoportok, rétegek jellemzőire, helyzetére vonatkozó információk meglehetősen felszínesek. Az egyes ifjúsági rétegek, korcsoportok helyzetét alapvetően meghatározza lakóhelyük, iskolai végzettségük és szüleik társadalmi státusza. Természetesen az egyéni életutakat,sorsokat még számos más tényező is befolyásolja,ezek jellegéről és hatásáról azonban nem rendelkezünk elegendő információval. Az ifjúság egyes rétegei közötti különbségek mögött leginkább a szülők társadalmi státuszát,anyagi helyzetét találjuk. Ez nemcsak a fiatalok anyagi helyzetére hat döntően, hanem választott élststratégiájukra is,emellett alapvetően meghatározza családalapítási (lakásszerzési) esélyeiket. A társadalmi,anyagi előnyök és hátrányok átörökítésének lehetünk tanúi. Számos vizsgálat tanúsága szerint a szülők anyagi támogatására legkevésbé a fővárosi fiatalok számíthatnak. ft- 7 -