1990. április 25. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

11

i átlagának. Budapesten a 90-es évek elejétől az inaktívak száma várhatóan meg fogja haladni a keresők számát - ez az ifjúság számára igen nagy terhet jelent majd. A prog­nózisok szerint az elöregedési tendencia az ezredforduló után is folytatódni fog. 2. A hazai ifjúság helyzete minden lényeges alapvető kér­désben kedvezőtlen képet mutat. Az ifjúságkutatás szá­mos eredménye azt igazolja, hogy csaknem egy évtize­de az abszolút értékben is nehezülő gazdasági-társadalmi feltételek a fiatalokat relatíve még rosszabbul érintik. A fővárosi ifjúi ság helyzete globálisan nem jobb, némely területen (pld. lakáshelyzet) rosszabb, mint az orszá­gos átlag. A fiatalok helyzetének romlása kihat a többi generáció helyzetére, "magával rántva" másokat is. A közép- és idősebb generáció hosszú ideig anyagilag is kénytelen segíteni a csa1áda1apító fiatalokat. 3. A fővárosi ifjúság erősen rétegezett, nem homogén és nem egységes. Sajnálatos, hogy az egyes csoportok, rétegek jellemzőire, helyzetére vonatkozó információk meglehe­tősen felszínesek. Az egyes ifjúsági rétegek, korcsopor­tok helyzetét alapvetően meghatározza lakóhelyük, iskolai végzettségük és szüleik társadalmi státusza. Természete­sen az egyéni életutakat,sorsokat még számos más tényező is befolyásolja,ezek jellegéről és hatásáról azonban nem rendelkezünk elegendő információval. Az ifjúság egyes rétegei közötti különbségek mögött leg­inkább a szülők társadalmi státuszát,anyagi helyzetét találjuk. Ez nemcsak a fiatalok anyagi helyzetére hat döntően, hanem választott élststratégiájukra is,emellett alapvetően meghatározza családalapítási (lakásszerzési) esélyeiket. A társadalmi,anyagi előnyök és hátrányok átörökítésének lehetünk tanúi. Számos vizsgálat tanú­sága szerint a szülők anyagi támogatására legkevésbé a fővárosi fiatalok számíthatnak. ft- 7 -

Next

/
Thumbnails
Contents