1990. március 14. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
50
te-— --------------------------------------------------*—ra---------------------------- ' ' 1—-.00 tt® f i- 2 az eszközhasználaton túl, a tanitási óra gyakorlatába épülne be, a használhatóságát fokozná. Nem valósult meg az egész országban és igy különösen Budapesten is az a fejlesztés, amely rendszerként értelmezné a számítástechnikát. Az intézmények jelentős részében egymás mellett levő gépek és perifériák olykor-olykor történő összekapcsolása történik meg és ezeknek a rendszerként való üzemeltetése csak egyes intézményekben épülhetett ki. Alapvető gondként szeretném elmondani, hogy az elmúlt időszakban a számítástechnikai fejlesztés döntően a TII művelődési minisztérium intézménye kezében összpontosult monopolhelyzetet élvezett, és a minisztériumi támogatás éveken keresztül kizárólag ezen a szervezeten keresztül jutott el a tanácsokhoz, intézményekhez. Ez nagymér- 1 tékben hátráltatta a kialakult helyzet fejlesztését. Ennek az átalakulási folyamata akkor történt meg amikor a minisztériumnak elfogyott a pénze és a kormánynak elfogyott a pénze a számítástechnikai eszközrendszerek fejlesztésére , és ez kritikusan éppen az elmúlt évre és erre az évre esett.Befolyásolta a jelenleg kialakult helyzetet, hogy a Fővárosi Tanács központi forrásokat szinte alig biztosított, ezekhez a beszerzésekhez, igy elsősorban az iskolák saját beszerzései a kerületek által szervezett társadalmi akciók voltak a fő- források. Több kerületi tanács az iskolákkal, intézményekkel vállalatokkal együttműködve szervezte a számítástechnikai eszközük fejlesztését, igy egy-egy kerületben egy-egy iskolában megfelelő bázisok alakultak ki, ez a főváros nem kedvező képén belül további differenciáltságot jelent, egyrészt egy jobb helyzetet másrészt egy ennél is kedvezőtlenebb helyzetet. Sajnos el kell mondanom, hogy valósi fejlesztési stratégia nem alakult ki országosan sem, mutatják a táblázatokban az eltérő géppark helyzetét azt,hogy főként alacsony használati értékű kis gépek kerültek a rendszerbe, az adatok még nem tükrözik, de lényegében az elmúlt másfélévben léptek be a IBM-kompatibilis gépek a rendszerekbe elsősorban a szakképző intézetek, közgazdasági szakközépiskolákba. Ezen közben a rendszer több számitógép tipusa elavult, mivel túl széles körű a géptipus választék ezért a Sü \
