1990. március 14. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
36
i- 4 vizsgálatára szorítkozik, s általában bizonyítási eljárás lefolytatására nincs szükség. Ebből következően főleg az anyagi jogszabályok eltérő értelmezése adhat alapot a megtámadott határozatok hatályon kívül helyezésére. A pénzügyi perekben szerzett tapasztalatunk élére a házadéval’kapcsolatos perek kívánkoznak. A házadéról szóló jogszabály értelmezésében a bíróságok álláspontja egységes volt abban, hogy a PM-MTTH irányelven alapuló hatósági értelmezés törvénysértő, vagyis az 1987. január 1. napját megelőzően biztosított adókedvezménynél nem annak összegét, hanem mint ahogy a Legfelsőbb Bíróság kifejtette, az adókedvezmény százalékos mértékét kell figyelembe venni. Az illetékperekben a bíróságok gyakorlata általában megegyezik az államigaz- gatási szervekével. Néhány példát említve e körből: a cserét pótló vétel szabályai csak lakástulajdon vásárlása esetén alkalmazhatók, és kizárólag az érvényes szerződésekhez fűződhet a cserét pótló vétel kedvezménye az egy éves határidő számításának szempontjából; az illeték törlésére vonatkozó határozat a bíróság által nem vizsgálható felül, a vagyonátruházási szerződés bejelentésének elmulasztása miatt, vagy egyéb okból felemelt illeték (vagy felemelt adó) birság jellegű és az ilyen határozat szintén nem támadható meg a bíróság előtt. Gyakran felmerül a szerződések minősítésének kérdése, a pénzügyi hatóságok nem mindig észlelik a szerződések érvénytelenségét és így az ebből adódó illetékjogi konzekvenciákat nem alkalmazzák. Több esetben felvetődött az öröklés, illetőleg a házassági vagyonközösség viszonya, a hatósági eljárás során a tulajdonjog megszerzésének jogcímét nem tisztázzák és ezért a bíróságnak külön bizonyítást kell felvennie arra nézve, hogy az ingatlan tulajdonjogát öröklés jogcímén vagy házassági vagyonközösség jogcímén szerezték meg. A képviseleti munka eredményességét elősegítené, ha a Fővárosi Illetékhivatal ügyintézői a helyszini szemlén tapasztaltakat a jegyzőkönyvben nagyobb körültekintéssel jegyeznék fel. Ezzel a perekben felmerülő tényállást érintő vitás kérdések elkerülhetővé válnának, nem lenne szükség a bírósági eljárásban helyszini szemlére, esetleg szakértő kirendelésére. 3./ Tartási, életjáradéki és öröklési szerződések jóváhagyása megta- gadása iránt indított perekben a tényállás és a jogkérdés felülvizsgáLa- tának általában azonos súlya van. A szerződések jóváhagyásának elbírálása % 000 * I
