1989. október 9. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

336

11 to\ . Ll-'L í- 14 ­GyIVI-től negyedévenként kapott tájékoztatás alapján - az intézeti nevelésbe vett gyermek és a szülő kapcsolatának alakulását, a szülőnek a gondozó intézettel való együtt­működését, továbbá, hogy a szülő a megszüntetés érdekében változtatott-e magatartásán, életvitelén, körülményein. A negyedévenkénti tájékoztatási kötelezettséget bürokratikus- nak, feleslegesnek és formálisnak tartjuk, mert az amugyis túlterhelt gyámhatósági ügyintéző akkor is kézbe kell hogy vegye az iratot, ha intézkednie nem kell. Helyesnek és ele­gendőnek tartanánk, ha a GyIVI szükség szerint, de legalább évenként tájékoztatná a gyámhatóságot tapasztalatairól. M§ Változott a gondozási dijak fizetésének módja is, amely a gyámhatóságon kivül a pénzügyi szakigazgatási szervek munkáját is érinti (továbbá a tanács bevételi forrása is) - és amely a "bizalmi elven" alapul. Korábban a jogszabály még kivételként sem adott lehetőséget arra, hogy valaki önként teljesítve, postai befizetési lapon fizesse a gondozási dijat, hanem azt minden esetben a keres­ményéből le kellett tiltani. ©A Ma a letiltásra csak nemfizetés esetén van lehetőség, és mi­vel a gondozási dij fizetésére kötelezett ügyfelek jelentős része lumpen, deviáns elem, ezért munkahelyük, tartózkodási helyük felkutatása, végrehajtási intézkedések megtétele igen sok utánjárást és többletmunkát ró a gyámhatóságokra, de a pénzügyi szakigazgatási szervekre is. Álláspontunk szerint lehetővé kellene tenni a gyámhatóságok számára, hogy az eset összes körülményeit mérlegelve a gondozási dij önkéntes fize­tését, vagy annak letiltását irják elő. % 7 I! i 1 I , ©- '- — 'X ■

Next

/
Thumbnails
Contents