1989. október 9. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

329

» •>%* - xstp tt; ■ ; i- 7 ­Álláspontunk szerint a birósági eljárás felesleges és elsősor­ban az ügyfelek számára kényelmetlen, megalázó. Az elhúzódó birósági eljárásban az ügyfelek tulajdonképpen szembenálló felekké válnak - az egyébként vétlen szülőre pedig azt mondhatja környezete, hogy "a biróság elvette tőle gyermekét". A per annyira elmérgesitheti az érintett személyek közötti viszonyt, hogy ez a felek, és a gyermek számára is káros lehet. Példaként emlitjük, hogy a XIII. kerületi gyámhatóság által j^_. 1 kezdeményezett 17 birói eljárásból 9 esetben az ügy a régi családbefogadással, egyszerű államigazgatási utón elintézhető lett volna. Változott a jogszabály a szülői felügyeleti jogok gyakorlásá­nak vonatkozásában. Nem tartjuk indokoltnak a szülők közötti vita esetében a hatáskör megosztását a biróság és a gyámható­ság között. A korábbi és a jelenleg hatályos Csjt. is úgy rendelkezik, hogy együtt élő szülők a szülői felügyeletet együttesen gya­korolják. Elsősorban az ő joguk és kötelességük dönteni azokban a kérdésekben, amelyek a gyermek gondozásával, vagyo­nának kezelésével, valamint törvényes képviseletével kapcso­latosak. Előadódhat azonban, hogy a szülők véleménye eltérő, ilyenkor a gyámhatóság dönt. A módosított jogszabály szerint a különélő szülök közösen gya­korolt szülői felügyeleti vitájában a biróság dönt. Ezeket az eseteket is a gyámhatóságok hatáskörébe kellene utalni. Az oktatási intézmények véleménye alapján hátrányosnak tartjuk a képzés irányának kijelölése, illetve az életpálya megválasz­tás vonatkozásában az uj szabályozást. A továbbtanulás ugyanis ' 1 fa A I I: © /■'éíik© . ■ ito'"©%fatt' *

Next

/
Thumbnails
Contents