1989. október 9. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

330

[ ''fcNÖiHBPtt * *''' '* '* * ,::-0i0

! *

° ' *- 8 I

í :;fa

I az államigazgatás intézményrendszerében valósul meg, ahol

közvetlen a kapcsolat az iskolák és a gyámhatóságok között, továbbá az államigazgatási eljárás gyorsabb, mint a birói eljárás még akkor is, ha a jogszabály a bíróságnál nem peres

eljárást és soron kivüli határozathozatalt ir elő.

Az esetek nagy többségében azonban ez ujabb konfliktusok forrása, mert a gyermekétől különélő szülő tartózkodási helye gyakran ismeretlen, illetve többszöri felhivás ellenére sem jelentkezik, vagy például a tartásdij fizetésére kötelezett

^ szülő azért, hogy fizetési kötelezettsége megszűnjön - azt

szeretné, hogy gyermeke mielőbb munkába álljon, a gondozó szülő pedig azt /és gyakran a gyermek is/, hogy tovább tanuljon. Vita esetében a perindítás határideje a beiskolázást megelőző év október hó 31. napja.

A gyámhatóságok uj hatáskörként kapták meg - a korábbiakban csak a biróság által alkalmazható - ideiglenes elhelyezés jogát .

A jogszabály alapján azonnali intézkedést igénylő esetben a gyámhatóságnak lehetősége van arra, hogy a gyermeket a különélő másik szülőnél, vagy arra alkalmas harmadik személynél helyezze el. Ennek alkalmazására akkor is lehetőség van, ha a biróság a gyermeket már korábban egyik szülőjénél, vagy bárki másnál elhelyezte. Szükség esetén hatvan napon belül pert kell inditani a gyermek elhelyezésének megváltoztatása, súlyosabb esetben a szülői felügyeleti jog megszüntetése iránt. /A perek alakulását a 3. sz. melléklet tartalmazza/

Pozitívuma a rendelkezésnek, hogy az intézeti nevelés elkerülhető az ideiglenes elhelyezés alkalmazásával, illetve az intézeti nevelés ilyen módon is megszüntethető.

: L 1

I *

t *—————---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------*