1989. október 9. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
162
í Értekezletet határozatképtelenség miatt nem kellett elnapolni. A testületek a jogszabályban előírtaknak és intézményi működési szabályzatukban foglaltaknak megfelelően jártak el a szavazati jog megállapításánál. A tantestület a szavazatával csak a véleményét fejezi ki, igazából nem választ. Ugyanakkor a tantestület akarata ellenére - < 51%-os szavazati arány alatt - a szakigazgatási szerv nem nevezhet ki vezetőt, viszont a szükséges szavazatokkal rendelkező jelöltet kötelessége kinevezni. A fővárosban 8 esetben fordult _ elő, hogy a tantestület több jelöltre adta le érvényes szavazatának több mint 50%-át, így a VB döntött a vezető személyéről. A titkos szavazás feltételeit mindenütt biztosították. A titkosság vélt megsértése miatt /utólagos bejelentés alapján/ egy iskolában ismételték meg a szavazást. A három év alatt 30 intézményben /5%/ volt sikertelen a pályázat, egyetlen pályázó sem kapott a tantestülettől bizalmat. A jogszabály még a többszöri sikertelen pályázat esetén sem te- szí lehetővé, hogy az irányító tanács megbízott igazgatót állítson meghatározott időre az intézmény élére. Néhány esetben visszalépett a pályázó, általában a nevelőtestületi értekezlet előtt, mert másutt már elnyerte a pályázatot; vagy a tantestületi légkörből arra következtetett, hogy nem fogadják szívesen; egy esetben a VB döntése után. Tapasztalható, hogy a testületek és a megbízók bizonyos fokig ki vannak szolgáltatva a pályázók utólagos álláspont-változtatásá- nak. Három év alatt egyetlen esetben fordult elő jogszabálysértés, amikor a tantestület pozitív állásfoglalása után a VB nem nevezte ki a pályázót - döntően az osztály véleménye alapján. Néhány esetben a művelődési osztályok azt a hibát követték el, hogy egy évre a sikertelen pályázónak adtak megbízást a vezetői feladatok ellátására. Ez kiváltotta a tantestület ellenkezését. tol ! f _______________________________________________- 6 -
