1989. október 9. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
136
í J A III. Békásmegyeri lakótelep végleges-szenny--és csapadékvíz átemelő beruházási folyamatának vizsgálata.és a levonható tanulságok I. Előzmények A lakásépítési tervek alapján Békásmegyer térségében 14 ezer lakás épült. A keletkező szennyvizek elvezetése érdekében átemelőtelep kiépítésére van szükség, mely a - szennyvízelvezetési koncepció alapján - több feladatot lát el1. átemeli a lakótelep szenny- és csapadékvízét és, ^ 2. az érkező hegyivizeket. 3. Átemeli a környező területeken ( Békásmegyer Qfalú, Csillaghegy)valamint az agglomerációban (Budakalász) keletkező szennyvizeket. 4. Az Észak-Budapesti szennyvíztisztító telepre történő eljuttatás lehetőségének kialakítása előtt, a szárazidei szennyvizeket elvezeti a Duna sodorvonalába, a zápor és hegyivizek parti kiömlésének biztosítása mellett. 5. Távlatban a szárazidei szennyvizeket továbbítja déli irányba a Pók utcai átemelő telepre, ahonnan a Duna alatti medernyomócsövön keresztül az Észak-Budapesti szennyvíztisztító telepre kerül. A végleges átemelő jellemző kapacitásai: szennyvízoldal 1,62 m^/sec záporoldal 5,91 nN/sec hegyivíz oldal .■-6,00 nr/see összesen; 13,53 m^/sec Már a lakótelep tervezésekor egyértelmű volt, hogy az első épületek átadásának időpontjára a végleges átemelő nem épülhet meg, ezért két ideiglenes, csökentett biztonságú átemelő létesült a szenny- és hegyivízek átemelésére. A Fővárosi Tanács illetékes elnökhelyettese vállalkozó hiányában kivitelező kijelölését kérte. Az Építésügyi Minisztérium ezért a magasépítési munkákra a 23. sz. Állami Építőipari Vállalatot kijelölte, de az- az akkor kiX(o : „ ----------------------—j . ___________ —-.—-------— X— | - — =E=----------------------
