1989. július 24. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
239
I- 3 Ezeknek az építkezéseknek a száma elég magas (az ellenőrzött esetek kb. 3o %-a), melynek egyik okát a még mindig j • '' nem teljes és folyamatos épitési anyagellátásban jelölik meg az épittetők. A mi tapasztalataink is megerősítik ezt az állítást. 2. Az épitőipari kivitelezési munkák ellenőrzésének tapasztalatai A mellékelt táblázatból kitűnik, hogy a kivitelezők (kőmti- fo vesek, ácsok, stb. és kontárok) számos épitési hibát követnek el. Ennek okát abban látjuk, hogy a szakmunkásképzés nem tartott lépést az új épitési anyagok megjelenésé- vei és a házilagos kivitelezésnél az un. "felelős műszaki vezetők" sem végzik feladatukat lelkiismeretesen. (A hibák elkövetőit tulajdonképpen a jelenlegi szabályozás szerint szankcionálni sem lehet.) Kiemelést érdemel, hogy 1988-ban 169 - állékonyságot is veszélyeztető - kivitelezési hibát tapasztaltunk az ellenőrzés során. (3. sz. mell.) 2. A magánerős kivitelezésre vonatkozó szabályok betartása Jogerős épitési engedély birtokában is csak felelős kivitelező, illetőleg felelős műszaki vezető (házilagos kivitelezés esetén) megjelölésével lehet a kivitelezést megkezdeni. Az épittetők többsége a "felelős műszaki vezetőt" nem tartja fontosnak, ezért sokszor azt csak a használatbavételi engedély kérelem benyújtásához szükséges "kivitelezői nyilatkozat" aláírójának tekintik. Ezórt, mint "felesleges kiadást" jelentő terhet nem is törekszenek arra, hogy megfelelő gyakorlattal és képesítéssel rendelkező felelős műszaki vezetőt alkalmazzanak. Ez a % szemlélet káros, mert a nagyértékű (ma egy családiház is több millió Ft-ba kerül) építkezések szakszerű kivitelezése mind az építtetőnek, mind a népgazdaságnak elsőrendű érdeke. j/33 ' ilJ É&ÉI? * w& ''.aa®
