1989. június 5. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

18

____ _ _____ -----— —--------------- X

* • #•;#» >$mh?®

a- 12 Ezzel együtt minden bizonnyal növelni kell az átmeneti szállások létesítését a társadalom perifériájára szorultak esetleges hajléktalanságának elkerülésére .

A lakbértámogatás mértékét a család havi nettó jövedelmének, a lakás szobaszámának, alapterületének és a benne lakók számának figyelembevételével állapítanák meg. A nyugdíjasok és fiatalok helyzetét külön kezelendőnek tartjuk. A nyugdíjasoknál elképzelhető, hogy a 7o éven felüliek lakbér rendezésből származó terheit részben vagy teljes egészében az állam átvállalná .

A fiatal házasoknak 35 éves korig megadnánk legfel- ^

jebb 2 vállalt gyermek beszámításának a lehetőségét, ezáltal a lakbértámogatás szempontjából alacsonyabb jövedelemterhelhetőségi kategóriába kerülnének.

b/ A lakásépités, vásárlás támogatása középtávon több csatornás legyen. A gazdasági helyzet stabilizálásával egyidőben 2-3 év múlva indokoltnak tartjuk a jelenleg bevezetett magas kamatozású lakáshitelezési rendszer felülvizsgálatát.

Rövid távon oldani kell a tanácsi helyi támogatási rendszer merevségeit, a jogosultság vagyoni-jövedelmi határait az inflációs rátával lépést tartva indokolt megállapítani.

A helyi támogatási rendszerünket egyébként hosszabb távon normatív jellegűvé kellene átalakítani. Ennek lényege, hogy a kérelmező családok nagyságához "típus" lakásokat rendelve, azok vásárlási árát /építési költségét/ alapul véve állapítanák meg a nyújtható támogatást bizonyos összeghatárok között, figyelemmel a család jövedelmi helyzetére és a felvehető kedvezményezett hitelek mértékére is. Ha a kérelmező ennél nagyobb, jobb minőségű lakást kiván venni /é- piteni/, akkor a többletterheket /pl. bankkölcsön felvételével/ neki kell vállalnia, ha az "etalonnál" kisebb lakással is beéri, akkor is kapna támogatást, de kisebb egyéb tehervállalást /pl. kevesebb hitel felvételét/ kellene vállalnia.

Szükségesnek tartjuk továbbá, hogy a helyi támogatás forrása a hitel szférából véglegesen kikerüljön és része legyen a központi lakástámogatási rendszernek. A kamatok ne terheljék a kerületi tanácsok költségvetését.

Mindezek feltételei annak, hogy a fővárosban egységes alapelvű és gyakorlatú helyi támogatási mechanizmus működhessen.

*