1989. június 5. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
9
I kivül költségigényes; a kis társasházak és családi házak épitése iránti igények kielégítése korlátozott, a kereslet és a kinálat területileg eltérő.- A beépités jellege a közlekedési helyzet, a bonyolultabb szervezhetőség, a magasabb épitőipari munkabérek és munkásellátási költségek miatt a lakásépités és fenntartás költségei az országos átlagot meghaladják. A magasabb telekár a beépitési felszereltségi előírások, - továbbá magánforgalomban a dinamikus kereslet - a lakásárakat a fővárosban még tovább növeli. Amig az épitési költségek 1983-87. között országosan az árszínvonal növekedési ütemével megközelitően azonosan, 36 %-kal, addig Budapesten 48 %-kal, a fenntartási kölségek ennél nagyobb ütemben emelkedtek. Az elmúlt 1 évben a lakásár emelkedés üteme gyorsult, meghaladta a 2o %-ot. Emiatt súlyosbodtak a fizetőképességi problémák, egyre több az olyan igénylő, > aki az új személyi tulajdonú lakást még a támogatásokkal együtt sem képes megvásárolni.- A fővárosi funkcióból adódóan olyan feladatok is jelentkeznek, melyeket többségében bérlakásokkal lehet csak kie- légiteni. Ilyen pl. a közérdekű elhelyezés, az állami, tudományos, kulturális szervek káder utánpótlása, a fegyveres testületek tagjainak lakásigénye. Egyre nagyobb az újonnan alakuló gazdasági szervezetek helyiség igénye is, amelynek egy része - a jogszabályi tiltások ellenére - a lakásalapot terheli.- A fővárosba való bevándorlás üteme a számitottól eltérően nem csökken, Budapest lakónépessége az elmúlt év elején 21o5 ezer fő volt. A loo lakásra jutó lakók száma az évtizedeken át tartó csökkenéssel szemben az utóbbi 2-3 évben stagnáló /258/ tendenciájú. Egyre nagyobb a társadalmi nyomás a fővárosi ingatlanszerzést és a lakásigénylés benyújtását korlátozó szabályok feloldására.- Folyamatosan nő a lakásigénylések száma, 1988. év végén jí 68.7oo igényt tartottunk nyilván, ezen belül a lakással nem rendelkező /54.8oo/, illetve a tanácsi bérlakást igénylők száma /49.2oo/ emelkedik.- A lakásbérleti jog igen részletes, ugyanakkor merev és társadalmilag igazságtalan szabályait és ellentmondásait az elmúlt másfél évtizedben a többszöri módositás ellenére nem sikerült feloldani. A szerzett jogok alapján álló szabályozás fokozatosan a bérlők jogait növelte, a lakásbérlet a bérlők és utódaik számára kvázi tulajdonként funkcionál. Ugyanakkor a lakással nem rendelkezőket jövedelmi-vagyoni viszonyaik szerint "szelektálja" és belekényszeríti a tényleges tehervállalási készségüket meghaladó magántulajdonú lakások vásárlásába, épitésébe. Mára olyan szituáció alakult ki, hogy a legkilátástalanabb helyzetbe a lakással nem rendelkező fiatalok kerültek, a korábbi különféle lakástámogatási kedvezmények terheit közvetve szinte kizárólagosan nekik kell viselniük. A központi ! __ 3- 3 -
