1989. január 16. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

413

i

horvátnál archaikus is - míg az iskolában az irodalmi nyelvet oktatják. Az általános iskolát végzettek többsége gimnáziumban folytatja tanulmányait - ezek a gyerekek továbbra is megtartják nemzetiségi hovatartozásukat, egy- részük azonban a különböző szakközépiskolákban már csak magyar nyelven tanul (kivéve az óvónőképzést).

A Zalka Máté Általános Iskolában (XX. Hősök tere 18-20.) az 1936/37-es tanévtől kezdődően indult meg a német nemzetiségű tagozatos képzés az első osztályban. (Lásd:4.sz. melléklet). Jelenleg három osztály működik, mellette né- , met tagozatos általános iskolai osztályok is vannak.

Az iskola pedagógus ellátottsága jó, a tanulókat német nemzetiségű tanítók tanítják. A tagozatos osztályban tannyelvű oktatás folyik.Mind az iskola, mind a kerület megítélése szerint a nemzetiségi oktatás iránti igény bővül. Éppen ezért ettől a tanévtől az első évfolyamon felmenő rendszerben - csak nemzetiségi tagozatos oktatás folyik. A nemzetiségi oktatás tárgyi feltétele az I-II. osztályban biztosított, a tankönyvellátás a harmadik osztályban jelenleg nem megoldott. Ehhez központi segítséget igényelnek az OPI részéről.

3. A középiskolai oktatás helyzete

A fővárosban két nemzetiségi gimnázium működik, a Szerbhorvát tanítási Nyelvű Általános Iskola és Gimnázium ^

(VII. Rózsák tere 6.),valamint a Szlovák tanítási nyelvű Általános Iskola és Gimnázium (VIII. Mező Imre u. 73- 75.). A Kossuth Lajos Gimnáziumban (XX. Ady Endre u.

142.) német nemzetiségi tagozatos osztályok, a 3em József Óvónői Szakközépiskolában pedig szlovák nemzetiségi tagozatos csoportok működnek. (Lásd 5. sz. melléklet).

3.1. Kossuth Lajos Gimnázium

A gimnáziumban évfolyamonként a jelen tanévig egy-egy nemzetiségi tagozatos osztály működött. Az 1988/89-es tai 1 Ml i

j - *-------------------------------- 6 -